Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
Szjt 19. §. Tájékoztatás, sajtó politikai időszerű cikkeket szabadon átvehet a forrás, valamint a megjelölt szerző megnevezésével, ha átvételét a cikk eredeti közzétételekor nem zárták ki. (3) A televízió képzőművészeti, építészeti vagy iparművészeti alkotást, úgyszintén fényképet alkalomszerűen vagy díszletként szabadon felhasználhat. Ilyen felhasználás esetében a szerző nevének feltüntetése sem kötelező. A tájékoztatás szabadsága, az akadálytalan információközlés és információcsere érdekében az Szjt 19. és 20. §-a a sajtó, — ideértve a rádiót és a televíziót is — valamint a filmhíradó részére külön kedvezményes lehetőségeket biztosít a szerzői jogi védelem alatt álló művek szabad közlésére. Tény- és híranyag | 1. Szabadon csak azok a közlemények vehetők átxaz Szjt 19. § (1) bekezdése alapján, amelyek a tények, események egyszerű közlésére szorítkoznak. Ezek szabad átvételét a törvény nemcsak az újságok, valamint a rádió és a televízió, hanem bárki számára megengedi. A híreket, eseményeket az újságíró megfogalmazásában tárgyaló újságcikk szabad átvételére azonban a 19. § (1) bekezdésének első mondata nem jogosít. Jogi szempontból külön jelentősége van a forrásmegjelölési kötelezettség kimondásának, ami nemcsak a hírszolgálati irodák és hírügynökségek érdekei szempontjából, hanem a hírszolgálat valóságához fűződő közérdekből is indokolt. 1Ő1 2. Az Szjt az újságok, a rádió és a televízió, valamint bárki más számára biztosítja a nyilvánosan tartott beszédek, előadások, felolvasások közlésének teljes szabadságát: szószerinti átvételét akár egészben, akár részben, tartalmi ismertetését, kommentálását stb. A zárt körben tartott, tehát nem a nagy nyilvánosságnak szánt beszédet, előadást azonban a sajtó is csak a szerző hozzájárulásával közölhet vagy ismertethet. Az Szjt lényegesen nagyobb közlési szabadságot biztosít mint az 1921. évi szerzői jogi törvény. Az utóbbi ugyanis az „oktatás vagy szórakozás” céljából tartott nyilvános beszédek, előadások (mint pl. a tudományos kongresszusokon, irodalmi társaságokban stb. tartott előadások) közlését a sajtó számára is csak a szerző előzetes hozzájárulásával engedte meg. Az Szjt szerint viszont ezeknek a beszédeknek a közlése a napilapokban, folyóiratokban, a rádióban és a televízióban és másutt ugyanúgy szabadon meg van engedve, mint az aktuális politikai, gazdasági, kulturális témákról szóló, valamint a bíróságok előtt tartott beszédeké. A tömegkommunikációs eszközök teljes közlési szabadsága kiterjed továbbá a nyilvános tárgyalások ismertetésére, kommentálására is, ideértve nemcsak a nyilvános bírósági tárgyalásokat, hanem a nyilvánosan tartott kongresszusokat, tanácskozásokat, üléseket stb. is. Nyilvános tárgyalások és beszédek
