Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)

Második rész. A magyar szerzői jog

Szjt IV. A szerzői jog korlátái

Beszédek

gyűjteményes kiadása

3. Az a szabály, hogy a nyilvánosan tartott beszédeket a szónok hozzájárulása nélkül bárki szabadon közölheti, nem vonatkozik a beszédek gyűjteményes, azaz olyan kiadására, amely a szónok különböző alkalmakkor tartott beszédeit tartalmazza.

A nyilvános beszédek ilyen gyűjteményes kiadásához ugyanis — összhangban a Berni Egyezmény 2bis cikkével — minden esetben szükséges a szerző,, illetőleg a szónok előzetes hozzájárulása.

Politikai és gazdasági időszerű cikkek

4. A gazdasági és politikai időszerű cikk fogalmán általában az eseményekhez kapcsolódó publicisztikai jellegű műveket, írásokat kell érteni. Ide tartoznak tehát a vezércikkek, kommentárok, glosszák, hírmagyarázatok, ismertetések, bírálatok, riportok, hazai és külföldi sajtószemlék stb. Mindezeknek az átvétele kizárólag a napilapok, folyóiratok, a rádió és a televízió számára van megengedve, tehát pl. könyvben nem. Az Szjt 19. § (1) bekezdése — mint láttuk — a tény- és híranyag, valamint a nyilvános tárgyalások és beszédek anyagának átvételét mindenki számára lehetővé teszi, ezzel szemben a 19. § most tárgyalt (2) bekezdése csak az egyik sajtóorgánumból másik sajtóorgánumba történő átvételt engedi meg, ideértve a rádiót és a televíziót is. Az átvétel nemcsak a belföldi, hanem a külföldi sajtóorgánumokból is megengedett; az idegen nyelven megjelent gazdasági és politikai időszerű cikkeket a magyar sajtó természetesen jogosult — összhangban a Berni Unió stockholmi felülvizsgálati konferenciájának állásfoglalásával (lásd a 22. § 6. pontjában) — magyar nyelvre lefordítva közölni, ha egyébként a szabad átvétel feltételei fennállnak.

A szabad átvételt az Szjt két feltételhez köti:

a) a forrás és a megjelölt szerző megnevezése. E tekintetben utalunk az idézés kapcsán kifejtettekre. Forrás az a napilap, folyóirat, rádió- vagy televízió állomás, amelytől a cikket átvették;

b) a cikk eredeti közzétételekor annak átvételét nem tiltották meg. Az átvételi tilalomnak kifejezettnek kell lennie „átvétel tilos”, „utánnyomás fenntartva” vagy más hasonló értelmű szavakkal feltűnő helyen a cikk címénél vagy a végén. Folytatásokban közölt cikkeknél — álláspontunk szerint — csak akkor kell az átvétel tilalmát a folytatásoknál is feltüntetni, ha nem derül ki világosan, hogy ugyanazon cikknek a lap korábbi számában megjelent folytatásáról van szó. Végül az átvétel egyéb általános feltételei, amelyekről fentebb „Átvétel” cím alatt már szóltunk, megfelelően irányadók a sajtócikkek átvételére is.

Nem jogosult a napilap vagy folyóirat a szerző hozzájárulása nélkül átvenni sehonnan sem, tehát más sajtóorgánumokból sem, az olyan műveket, amelyek nem gazdasági és politikai időszerű cikkek. Nem vehetők tehát át szabadon többek közt a szépirodalmi művek (vers, novella stb.), a tudományos és szakcikkek, a képzőművészeti művek az építészeti, iparművészeti és fényképészeti művek [kivéve a 20. § (2) bekezdésében vagy a 45. § (1) bekezdésében meghatározott esetet].

152