Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
Szjt IV. A szerzői jog korlátái I á. A kézirat a műnek a szerző által készített eredeti példánya, nem azonos tehát a mű kéziratos másolati példányával. A kézirat tulajdonának megszerzése nem jelenti egyszersmind a szerzői jogok megszerzését is, ezek a kézirat tulajdonjogának átruházása esetén is a szerzőnél maradnak [Szjt 28. § (3) bek.]. Ennek következtében a kézirat tulajdonosa a szerző külön hozzájárulása nélkül nem jogosult a kéziratot sem nyilvánosságra hozni, sem kiadni vagy egyéb olyan módon felhasználni, amelyhez az Szjt szerint a szerző hozzájárulása szükséges (pl. színpadi előadás stb.). Jogosult viszont a kézirat tulajdonosa a mű minden olyan felhasználására, amelyhez az Szjt szerint a szerző hozzájárulása nem szükséges. így a mű nyilvánosságra hozatala után a kézirat tulajdonosa jogosult a kézirat nyilvános — azaz a magánhasználat célját meghaladó — kölcsönzésére, mivel ez a szabad felhasználás körébe tartozik [Szjt 18. § (2) bek.]. Elvileg ugyanez vonatkozik a könyvtárak, levéltárak tulajdonában levő kéziratok kölcsönzésére is. A könyvtárak és levéltárak azonban olyan intézmények, amelyeknek rendeltetésszerű működéséhez tartozik a nyilvános kölcsönzési tevékenység. Ennélfogva véleményünk szerint a könyvtárak és levéltárak a tulajdonukban levő kéziratokat szabadon kikölcsönözhetik abban az esetben is, ha az illető kéziratot még nem hozták nyilvánosságra, kivéve ha a könyvtár illetve levéltár kifejezetten azzal a kikötéssel szerezte meg a kéziratot, hogy az csak a szerző előzetes hozzájárulásával kölcsönözhető. Itt jegyezzük meg, hogy a kézirat nyilvános kölcsönzése egyben a nyilván osságrahozatalt is jelenti, tehát lehetővé teszi pl. az ilyen kéziratból történő idézést. Végül a fentiekkel kapcsolatban szükségesnek tartjuk annak hangsúlyozását, hogy a kölcsönzés kivételével minden egyéb vonatkozásban a szerzőt ugyanazok a jogok illetik meg, akár könyvtár vagy levéltár, akár bárki más szerzi meg tőle a kézirat tulajdonjogát. 19. §. Szabad felhasználás tájékoztatás céljára 19. §. (1) Tény- és híranyagot tartalmazó közlemények — a forrás megjelölésével — szabadon átvehetők. Nyilvános tárgyalások és beszédek tartalma szabadon felhasználható, beszédek gyűjteményes kiadásához azonban a szerző hozzájárulása szükséges. (2) Napilap, folyóirat, a rádió és a televízió gazdasági és 150 A mű kéziratának kölcsönzése szerző külön hozzájárulása szükséges, aki ennek fejében díj fizetését is igényelheti (ún. anyag-kölcsöndíj). A kéziratos példányok kölcsönzésének különösen a zeneműveknél és a zenés színpadi műveknél van nagy gyakorlati jelentősége, miután ezeknek a műveknek a kiadása nyomtatásban többnyire nem kifizetődő, ezért előadásuk igen gyakran csak kéziratos példányból lehetséges, amelynek előállítása szintén tetemes összegbe szokott kerülni.
