Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
Szjt IV. A szerzői jog korlátái Említettük már, hogy az Szjt az idegen mű részletének idézését engedi csak meg. Kétségtelen ugyanis, hogy a törvény 17. §-a (1) bekezdésének szigorúan nyelvtani értelmezése vitathatatlanul arra az eredményre vezet, hogy az idegen műből ugyan nemcsak egy, hanem több részletet is szabad idézni, de semmi esetre sincs megengedve az idegen mű idézése teljes egészében. Ezen álláspont szerint tehát még az egészen kisterjedelmű műveknél (pl. rövid vers) is feltétlenül kizárt a teljes terjedelemben való idézés. Ezt az álláspontot támasztja alá a törvény 17. §-ának (2) bekezdése is, amely a „kisebb terjedelmű” művek teljes egészében történő idézését átvételnek minősíti és csak ekként engedi meg (lásd a 145— 146. oldalon). A fentiek ellenére mégis rá kell mutatnunk arra, hogy egyes esetekben a kisebb terjedelmű művek teljes egészében való idézése is szükségesnek bizonyulhat, így pl. irodalomtörténeti munkáknál, vagy egyes kiváló költők munkásságát elemző monográfiáknál. Illyés Gyula „Petőfi’’-jében a költő több versét is teljes egészében közli idézetként. Nézetünk szerint az ilyen idézeteket az Szjt lehetővé teszi. Kétségtelen ugyanis, hogy a kisterjedelmű művek részletekben történő idézése nem áll ellentétben a 17. § (1) bekezdésének a szószerinti értelmezésével akkor sem, ha a külön-külön idézett részletek együttesen az egész művet tartalmazzák (pl. egy négy versszakból álló költemény kétversszakonkénti „részletekben” való idézése.). Nyilvánvaló tehát, képtelen eredményre vezetne a törvény 17. § (1) bekezdésének minden esetben olyan szigorúan szószerinti értelmezése, amely a kisebb terjedelmű művek teljes szövegének idézését feltétlenül kizárná, még a tudományos művekben is. Végül abból, hogy valamely műnek csak részlete idézhető, következik, hogy a képző-, ipar- és fotóművészeti művek mint kisebb terjedelmű önálló művek nem idézhetők, hanem szabad felhasználásuk csak mint átvétel van megengedve a 17. § (2) bekezdése, valamint a 45. § alapján. Az idézés hűsége j -5. Az idézés további feltétele, hogy ne változtassa meg az eredeti mű átvett részletét. Az átvett anyag bármilyen megváltoztatása esetén az idézés idegen mű jogtalan felhasználásának minősül. Az idézés hűsége tehát mindenekelőtt a változtatás tilalmát jelenti, de nem pusztán formális értelemben, hanem — legfőképpen — érdemitartalmi szempontból. Az idézés hűsége ugyanis nem követeli meg a feltétlen szószerintiséget, ha a változtatás az érdemi tartalmat nem érinti, így pl. az eredeti szövegben használt idegen szó vagy kifejezés lefordítása, az egyenes beszéd áttétele függő beszédbe és más mondattani változtatások az idézés hűségét nem sértik. Másrészt viszont szószerinti idézés esetén is fennforoghat az idézés hűségének megsértése, ha az idézetek közlése nem a szerző által szándékolt összefüggésben történik. Célzatosan összeállított, összefüggésükből önkényesen kiragadott, de egyébként szigorúan szószerinti idézetekkel is meghamisítható az idézett szerző állásfoglalása. Különösen kihagyásokkal követhető el az idézet értelmének eltorzítása; természetesen betoldások és egyéb változtatások is tilosak. Mindezek mellett az idézés hűségének 142
