Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
Szjt 11. §. Visszavonási jog Persze a megtörténtet nem lehet meg nem történtté tenni. Az egyszer nyilvánosságra jutott mű elszakad alkotójától és akaratától függetlenül is hat (kabent sua fata libelli). Mi szerepe lehet itt a jognak, hogyan mer a törvény ebbe a sajátos helyzetbe beavatkozni, s van-e jogi eszköz, amely ilyen helyzetben valóban megnyugtató, társadalmilag elfogadható eredményt adhat? Törvényünk ebben a vonatkozásban is példamutatóan bátor megoldást választott, s tette ezt abban a reményben, hogy a megoldás a társadalom igazságérzetét is kielégíti. Alapos ok | 1. Mindenesetre rendkívüli helyzettel állunk szemben. Ez indokolja, hogy a törvény itt már nem az alkotó tetszésére bízza a személyhez fűződő jog gyakorlásának lehetőségét (mint azt a jogosulatlan változtatásnál, felhasználásnál, vagy akár a nyilvánosságrahozatali jognál láttuk), hanem a társadalom számára is elfogadható indok feltárását követeli meg. Az eltérés oka nyilvánvaló. A visszavonási jog kimondott szó visszavonását, végrehajtott tett megtagadását jelenti. Ehhez a jog csak akkor adhat segítséget, ha a visszavonó fél magatartását társadalmilag elfogadhatónak ítéli. Az új szabályok nyomán bírósági gyakorlat még nem alakulhatott ki. Enélkül is kétségtelennek látszik, hogy alapos oknak vagy az alkotó személyén kívül bekövetkező, objektív eseményt tekinthetünk (gondoljunk Beethoven és Napóleon kapcsolatára), — az alkotó személyén belül pedig alapos oknak csak a művész egész meggyőződésének megváltozása fogadható el vagy a szóban forgó műnek olyan újabb átdolgozása, amely mellett az elfogadott kulturális-művészi közmeggyőződés szerint a korábbi változat visszavonása indokolt. Az alkotón kívül bekövetkezett ok lehet egyszerű változás is, például a bemutatóra felkért világhírű zongoraművész betegsége. 2. A törvény a visszavonásnak két esetét ismeri: a) A szoros értelemben vett visszavonás. Ennél, a még nyilvánosságra nem hozott műre a szerző megadta a nyilvánosságrahozatalhoz szükséges engedélyt és ezt vonja vissza. Gyakorlatilag e jog gyakorlása rendszerint szerződésszegést jelent, pl. a levonat imprimálásának megtagadását, vagy az előadáshoz adott engedély visszavonását. Mivel ezekben az esetekben a szerző a törvényben biztosított jogát gyakorolja, a szerződésszegés objektív ténye ellenére jogellenességről nem beszélhetünk. A szerződés azonban lehetetlenné válik és ennek általános következményeit kell alkalmazni. Ha a visszavonásra szolgáló alapos okot a felhasználó szolgáltatta, az általános szabályok szerint kártérítéssel tartozik, — ha viszont az alapos ok a szerző személyében vagy mindkettőjükön kívült merült fel, a szerző kártérítési kötelezettségére az alább ismertetendő szabályok irányadók. b) A másik esetben a nvilvánosságrahozatal már megtörtént, s a szerző visszavonási joga alapján a további felhasználást tiltja meg. Ilyen eset merülhet fel pl. a határozott időre kötött kiadói szerződésnél, ahol a szerző 109 Visszavonás — felhasználás megtiltása
