Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
Szjt II. Személyhez fűződő jogok az egyébként szerződésszerű második kiadást tiltja meg, vagy a már folyó előadássorozat további előadásainak megtiltása esetén stb. Külön említést érdemel, ha a további felhasználás nem szerződésen alapszik, hanem a törvény engedélyén (lásd a 22. §-nál). A visszavonó nyilatkozathoz a Vhr 8. §-a megköveteli az írásos formát, az alapos ok feltüntetésével. Ez a szigorú alakszerűség indokoltnak látszik, hiszen a szerző visszavonó nyilatkozata lényeges jogi következményekkel jár mindkét félre és rendszerint kiváltja a szerző kártalanítási kötelezettségét is. Kártalanítás____________j 3. A visszavonási jog másik sajátossága a már említett indokolási kötelezettség mellett az, hogy a szerző e jogának gyakorlásával kártalanítási kötelezettséget vállal magára. Ez a kártalanítás sajátos jelenség, amely a szerzőt jogszerű magatartással okozott kár megtérítésére kötelezi, hiszen visszavonási jogának gyakorlásával a törvényben adott jogát gyakorolja, s ezzel okoz kárt a felhasználónak. Sajátosságát jól mutatja, hogy a polgári jog általános szabályaival szemben itt a szerző nem teljes kártérítésre (tényleges kiadások+ elmaradt haszon) köteles, hanem csak a nyilatkozat időpontjáig felmerült kár megtérítésére (pl. tényleges szedési költségek, a bemutató előadás előkészületi költségei stb.). Viták | 4. Könnyen lehet, hogy a szerző és a felhasználó véleménye eltér abban, hogy a felhozott ok alapos-e. Mi ilyenkor a teendő? Ha a visszavonó nyilatkozatára a szerző nem kap megfelelő választ, sürgősen bírósághoz kell fordulnia; de ettől a lehetőségtől nincs elzárva a felhasználó sem. Ha teljes biztonságra törekszik, megállapítási keresetet terjeszthet elő, de úgy is dönthet, hogy saját veszélyére visszautasítja a szerző visszavonásának alaposságát. Ezzel viszont a felhasználó nemcsak a pervesztés kockázatát vállalja magára, hanem azt is, hogy a nyilatkozat kézhezvétele után felmerült további költségeinek megtérítését sem igényelheti. Bármelyik fél keresete alapján indult is a per, a szerző kockázata pervesztés esetére nem csekély. Ilyenkor ugyanis számolnia kell azzal, hogy pervesztése esetén visszavonása jogellenesnek bizonyul, s így nemcsak a törvény szerint járó korlátozott kártalanítás, hanem a jogellenesen hozott egész kár megtérítését maga viseli. Felmerülhet az a kérdés is, hogy a rendszerint anyagilag nem tehetős szerzőtől követelhet-e a felhasználó biztosítékot arra, hogy a visszavonási jog gyakorlása esetén őt terhelő kártalanítási kötelezettségekért helyt fog állni. Véleményünk szerint a törvény az ilyen igényt nem alapozza meg. A visszavonási jog nem attól függően illeti meg a szerzőt, hogy az addig felmerült költségeket megtéríti-e, hanem a törvény rendelkezése alapján. A szerző kártalanítási kötelezettsége csak következménye, de nem feltétele e jog gyakorlásának. no
