Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)

Második rész. A magyar szerzői jog

Szjt II. Személyhez fűződő jogok

Ezen a megoldáson hatályos szerzői jogi törvényünk több vonatkozásban is túllépett.

a) Megfordította a szabály felépítésmódját. Nein az olyan felhasználás tilos, amit a törvény tilt, hanem minden felhasználás, amit a törvény meg nem enged.

b) A jogosulatlan felhasználást nemcsak a vagyoni jogok megsértésének tekinti (13. §), hanem a személyhez fűződő jogokénak is. Ennek nemcsak elméleti, de fontos gyakorlati következményei is vannak. A vagyoni jogok sérelme esetén ugyanis kártérítés a szankció. Mivel azonban a jogosulatlan felhasználást a törvény a személyhez fűződő jogok sérelmének is tekinti, a kártérítésen felül az eltiltás, elégtételadás, s az egyéb erkölcsi jellegű jogkövetkezmények is alkalmazhatók.

Bizonyítási teller | 4. Mind a jogosulatlan változtatásra, mind a

jogosulatlan felhasználásra érvényesül a törvény ismertetett szabályozásmódja következtében az a következmény, hogy a szerzőnek csak a változtatás-felhasználás tényét kell bizonyítania, — annak bizonyítása, hogy az eljárás jogszerű volt (akár a szerző, akár a törvény engedélye folytán), már a felhasználót terheli.

A felhasználás jogosulatlan voltának elbírálására igen gyakorlatias segítséget nyújt a Vhr 7. §-ának (1) bekezdésében foglalt szabály. Eszerint a felhasználás jogosultságának elbírálásánál nemcsak azt kell vizsgálni, hogy a felhasználáshoz — akár a jogosult hozzájárulása, akár a törvény engedélye — általában megadta-e a felhatalmazást, hanem a felhasználás terjedelmét is. így a felhasználást jogosulatlanná teszi az is, ha pl. a felhasználó jogosultságának határait túllépi, amire a Vhr idézett szabálya két példát is említ (szélesebb körben történő felhasználás, nagyobb példányszám). Ezek azonban csak példák, és a felhasználási jogosultság túllépésének további esetei is előfordulhatnak.

Mivel pedig a tényleges felhasználásról és annak mértékéről adatokkal általában csak a felhasználó rendelkezik, a Vhr 7. §-ának (2) bekezdése őt kötelezi arra, hogy a szerzőnek kívánságára a felhasználásról a szükséges tájékoztatást megadja.

11. §. Visszavonási jog

11. §. A szerző alapos okból visszavonhatja a mű nyilvánosságra hozatalához adott engedélyét, a már nyilvánosságra hozott művének további felhasználását pedig megtilthatja; köteles azonban a nyilatkozat időpontjáig felmerült kárt megtéríteni. Ez nem érinti a munkáltató jogát a mű felhasználására.

Megtagadhatja-e a szerző művét? Az irodalomtörténet, művészettörténet számos példájára hivatkozhatunk V ergilivstól kezdve, aki elégetésre ítélte Aeneis-ét (bár maga nem égette el kéziratát), Picasso híres visszavonó leveléig.

7 08