Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
Szjt 10. §. Jogosulatlan változtatás-felhasználás nyes, minden jogosulatlan változtatást tilt. Mi teheti a változtatást jogosulttá? Vagy a szerző hozzájárulása, vagy a törvény. a) A szerző hozzájárulása a változtatáshoz két fő formában valósulhat meg. Vagy a változtatás jóváhagyásában (ez adja a felhasználónak is, de a szerzőnek is a legteljesebb biztonságot), — vagy olyan módon, hogy a szerző eleve hozzájárul bizonyos változások végrehajtásához. Sok olyan gyakorlati eset van, amikor a szerző fizikai távolléte miatt, vagy azért mert a felhasználáshoz a hozzájárulást már nem a szerző, hanem örököse adta meg, a jóváhagyás nem jöhet szóba. Ennek példájaként idézünk a külföldi színművekre vonatkozó szerződési gyakorlatban kialakult néhány szokásos formulát: „... a jogosult felhatalmazza a felhasználót, hogy a színművet lefordíthassa és magyar színpadra alkalmazza . . . feltéve, hogy (a) nem sérti a mű szellemét és (b) a jogosult írásos hozzájárulása nélkül érdemi változtatást nem hajt végre”. Másik, hasonló szerződéses kikötés: „. . . a fordítók kötelezik magukat, hogy nem hajtanak végre a szövegben semmiféle változtatást, kivéve olyan kisebb változtatásokat és párbeszédrészleteket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a színmű a magyar színpadon előadásra alkalmassá váljék ...” Végül egy harmadik, a külföldi kiadói gyakorlatból vett formula : „a kiadónak joga van arra, hogy a művön szakszerű kiegészítéseket és változtatásokat hajtson végre, a szerző életében azonban csak jóváhagyásával”. b) A mű felhasználása mindkét félnek, a szerzőnek is, a felhasználónak is közös érdeke. Éppen ezért, ha már megegyezésre jutottak a felhasználás tényében, közösen és kölcsönösen arra kell törekedniük, hogy a felhasználás technikai módját illetően is megegyezésre jussanak. A törvény, ha tiltja is a felhasználó önkényes változtatásait, a szerzői önkényeskedéshez sem kíván segédkezet nyújtani. Ezt fejezi ki az Szjt 30. §-ának szabálya, amely szerint a szerző, ha egyszer a mű felhasználásához hozzájárul, az ehhez elengedhetetlen vagy nyilvánvalóan szükséges, a mű lényegét nem érintő változásokat köteles végrehajtani. E szabály következményeivel az V. fejezetben foglalkozunk. 3. A szerzői jog egyik alapvető szabálya tilalmazza a mű jogosulatlan felhasználását. A hagyományos megoldás szerint (ezt választotta a mi korábbi törvényünk is) a törvény felsorolta azokat a felhasználásmódokat (közzététel, többszörözés, forgalombahelvezés, egyes műveknél nyilvános előadás), amelyekhez megkövetelte a szerző engedélyét, s bitorlásnak nyilvánította az engedély nélküli ilyen felhasználást. 107 2. Külön kell foglalkoznunk a kollektív műfajok (film, televíziós játék stb.) kérdéseivel. Az itt felmerülő problémákat elsősorban a munkaviszonyra vonatkozó szabályok (14. §) oldják meg. Ahol pedig az együttes munkája nem munkaviszonyokra támaszkodik, a szerződések megfelelő kialakításával kell keresni a kölcsönös érdekek összeegyeztetését, az alkotó kollektíva tagjainak egymáshoz alkalmazkodását. Változtatás a kollektív műfajoknál Joeosulatlan felhasználás
