Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
Szjt 8. §. Nyilvánosságrahozatali jog 2. Az előbb tárgyalt kérdés átvezet bennünket annak vizsgálatához: milyen oltalomban részesíti a jog a művet nyilvánosságrahozatala előtt? A védelem e szakaszban kettős: általános polgári jogi és sajátosan szerzői jogi. A szerző nyilvánosságrahozatali jogának tételes kimondása egyértelművé teszi, hogy az alkotás titokbantartása mindaddig, amíg a mű nvilvánosságrahoz at alához a szerző hozzá nem járult, a Ptk-ban kimerítő felsorolással (taxációval) meg nem határozott személyhez fűződő jogok védelme alatt áll. Ennek a jogvédte titoknak a megsértése a Ptk 85. §-ában meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásával jár, amelyek azonosak az Szjt szankciórendszerével. Éppen ezért a jogkövetkezmények alkalmazásához nem szükséges azt vizsgálni, hogy az alkotás folyamata befejeződött-e, valóban „mű’’-vei állunk-e szemben. így az alkotás céljára gyűjtött adatok, jegyzetek is a titokvédelem alá esnek, nem is említve pl. a képzőművészeti mű vázlatát, ami önmagában is „mű”, és saját jogán is szerzői jogi védelem alatt áll (lásd a X. fejezetben). Amellett — figyelemmel az Szjt 10. §-ára, amely minden jogosulatlan felhasználást a szerző személyiségi joga sérelmének nyilvánít — a szerzői jogi nyilvánosságrahozatali jogot sérti meg az, aki akár jogellenesen, akárcsak véletlenül hozzájut a műhöz, s azt a szerző hozzájárulása nélkül nyilvánosságra hozza. Még az is lehetséges, hogy a művet magától a szerzőtől kapja, de olyan körülmények között, amiből nem lehet arra következtetni, hogy a szerző a nvilvánosságrahozatalhoz hozzájárult volna (pl. a szerző tanácsot vagy bírálatot kér tőle). 99 Oltalom nyilvánosságrahozatal előtt jón kötelezhető lenne-e — mint valami határidős vételnél a „reális teljesítésre” — a szerződésnek megfelelő mű szállítására. Nyilvánvalóan nem, hiszen személyhez fűződő joga, hogy a mű érettségét elbírálja.- A szerző munkaviszonyban áll. Szolgálati kötelessége meghatározott mű, például egy színházi díszletterv elkészítése. A tervet elkészíti, de nincs vele megelégedve, s nem adja át az elkészült rajzot. A munkáltató talán alkalmazhat vele szemben munkajogi szankciót, de semmiképpen sem jogosult a szerző akarata ellenére elvenni a rajzot, mert ezzel a szerző személyhez fűződő nyilvánosságrahozatali jogát sértené. A nyilvánosságrahozatali jog tehát adott esetben élesen elválik a vagyoni jogoktól, s az utóbbiak gyakorlása ezt a jogot csak látszólag olvasztja magába. A felhozott példákon kívül is számos eset merülhet fel, amikor a nyilvánosságrahozatali jog önállóan, akár a felhasználási szerződés rendelkezéseivel szemben is gyakorolható. A szerződés megszegéséért a szerző felelős, de szerződésszegése sem jelenti, hogy a nyilvánosságrahozatal feletti döntés jogát elvesztené.
