Benárd Aurél - Tímár István (szerk.): A szerzői jog kézikönyve (Budapest, 1973)
Második rész. A magyar szerzői jog
Szjt II. Személy hez fűződő jogok nezze a mű minden eltorzítását, megcsonkítását vagy a szerző becsületére és hírnevére sérelmes megváltoztatását. E szabály nyomán értelmezte 1932-ben az akkori Kúria a szerzői jogi törvény 3. §-át akként, hogy a szerző személyiségéhez tartozó jogok a szerzői jog átruházása esetén is a szerzőnél maradnak. (Kúria 934. sz. elvi határozata. Ezt a felszabadulás után is hatályban levőnek tekintette a Legfelsőbb Bíróság: Elvi 1423/1952. — VI. 20. III. k — 592. szám.) Ezeket a haladó hagyományokat teljesítette ki hatályos szerzői jogi törvényünk, amely a személyhez fűződő jogok körében, önálló fejezetként, az alábbi részjogosítványokat ismeri: — nyilvánosságrahozatali jog, — szerzői minőség elismerése, — jogosulatlan változtatás és felhasználás tilalma, — visszavonási jog. S. §. Nyilvánosságrahozatali jog 8. §. (1) A szerző határoz afelől, hogy műve nyilvánosságra hozható-e. (2) A mű nyilvánosságrahozatala előtt annak lényeges tartalmáról csak a szerző hozzájárulásával szabad a nyilvánosság számára tájékoztatást adni. Természete j I. „Be van fejezve a mű ...” — ez az alkotó folyamat vége, az a pillanat, amikor a szerző művét késznek, arra érettnek ítéli, hogy betöltse rendeltetését: szolgálja, építse, gyönyörködtesse, szórakoztassa a társadalom tagjait. A korábbi magyar szerzői jog a szerző egyik nevesített részjogosítványaként jelölte meg a „közzététel” jogát. Ä régi törvény szemléletében a szerző a jogdíj ellenében e részjogosítványát (és a többszörösítés-terjesztés ugyancsak nevesített jogosítványait) engedte át a kiadónak vagy más felhasználónak. Érthető, hogy az ilyen szemlélet mellett a nyilvánosságrahozatali jog személyiségi jellegét nem ismerték fel, s a harmincas évek joggyakorlata ezt nem is említi az át nem ruházható, személyhez fűződő jogosítványok között. Tagadhatatlan, hogy a gyakorlati életben a nyilvánosságra hozatali jog ritkán jelentkezik önállóan, s közelebbi vizsgálat nélkül könnyen összemosódik a később tárgyalt vagyoni jogokkal. De elég néhány példát végiggondolni ahhoz, hogy világosan lássuk e jogosítvány, valóságos természetét. — A szerző jövőben alkotandó műre köt szerződést és a mű nem akar sikerülni. Ezt bejelenti a kiadónak, vagyis a nyilvánosságrahozatali jog szemszögéből: nem járul hozzá az elkészült mű nyilvánosságrahozatalához. Magatartása világosan szerződésszegő. De va98
