Borsy Károly: A pécsi nyomdászat kezdetei (Pécs, 1973)

Második fejezet

Engel temetése november 30-án történt és a fennmaradt két számla szerint őt megillető díszes lehetett.69 A temetés költsége 20 frt 46 kr-t tett ki s ez magában foglalta a sírásók, a halottvivők, az énekes requiem zenészeinek, valamint 10 érte mondandó misének díját is. A nagy requiemért 13 frt 53 krajcárt fizettek. A Philippovics János plébános által kiállított 11 tételes számlában többek között háromszoros harangozás, asszisztencia, három csendes mise, valamint énekes requiem szerepelnek.

A Sziléziából Budára, majd Pécsre származott Engel munkában megfáradt teste végre nyugtot talált a pécsi földben, de amit létrehozott: nyomdája megmaradt és tovább élt.

JEGYZETEK

I OL. Htt. It. Acta Mise. fasc. 58. No. 302. 347 p.- A Länderer család 1723-ban a bajor származású Länderer János Sebestyén személyében került Budára és alapított nyomdát. Őt követően tizenegy Länderer működött Magyarországon mint nyomdavezető illetve tulajdonos. Sajnos a nagyszámú forrás csak kritikával használható, egyesek ugyanis eltévednek a budai és később pesti család-ágakban. Viszonylag használhatóbbak: Révay— Schöflin: Egy magyar könyvkiadó regénye. Franklin Társulat Budapest, én. — Novák László: A nyomdászat története. IV. könyv. Budapest, 1928.

3 Filz Józsefnek a Gutenberg Jahrbuchban (1934) megjelent tanulmányát idézi Pogány Péter: Folklór és irodalom kölcsönhatása a régi váci nyomda működése nyomán. (Irodalomtört. füzetek 24. sz.) 26. p. Mint írja, 1766-ban Kolb Antal, 1770-ben Ambró Ferenc és 1773-ban Engel (János) József hagyja ott Länderer Katalint és alapít új nyomdát.

4 Firtinger Károly: A magyar állam nyomdászat-történelmi térképe. Budapest, 1896.

5 Scher Tibor: Az első nyomdától a Szatmári békéig. Megj.: A könyv és könyvtár a magyar társadalom életében, az államalapítástól 1849-ig. (Összeáll. Kovács Máté) Gondolat K. Budapest, 1963. 129. skk. p.

G Köszönettel tartozunk Tóth Károly lelkész úrnak, aki segítségünkre volt az anyakönyvi adat felkutatásában.

7 Ismerteti Gárdonyi Albert: XVIII. századi nyomda felszerelési költségei. M. Könyvszemle, 1942. 52-54. p.

8 Szentkúty Pál: Régi hazai nyomdák mintakönyvei. Budapest, 1940. 36 p. pl. a nagyszombati nyomda is így járt el s szerte az országba szállított betűket, díszítőelemeket.

9 Uo.: 74. p.

10 Fitz József: Gutenberg. Budapest, 1940. 66. p.

II Hivatkozott iratok Bm. L. Pécsi v. lt. Tü.jkv. 277/1772, 486/1778, 830/1789. számok alatt találhatók.

12 Bm. L. Pécs v. lt. Tű. jkv. 2/1772. Weidinger és Robek is egyformán 15 forintot fizettek „Polgár Taxául”.

13 Ld. bővebben Gárdonyi Albert id. m. — Patzkó Ferenc pozsonyi nyomdász költségvetése szerint a nyomda berendezése kb. 1500 frt, a betűanyag kb. 2000 frt. költséget igényelt. Gárdonyi megjegyzi, hogy a betűmennyiség nagyobb a szokásosnál, s ha leszűkítjük a berendezést is, akkor is legalább 3—3500 frt-tal kellett Engelnek is számolnia. Összehasonlításul megemlítjük, hogy ekkoriban Robek János könyvkötő 600 frt-ért házat vett, a város egy bikáért 24-frt-ot adott és egy akó (kb. 50 1.) bor ára 2 frt 65 kr. volt. — Korabeli nyomda felszereléséhez és értékéhez ld. még: Iványi—Gárdonyi— Czakó: A kir. m. Egyetemi Nyomda története Budapest, 1927. 185. p.

61