Borsy Károly: A pécsi nyomdászat kezdetei (Pécs, 1973)
Második fejezet
Újabb nyomdaalapítási kísérlet Pécsett 1791. február 15-i keltezéssel április 4-én érkezett a városi tanácshoz Schreinwerter János temesvári nyomdász, ajánlkozó és kérő levele. Schreinwerter aki a Jónás Jakab János nyomdában dolgozott, német nyelvű levelében szedőnek mondja magát és kéri a tanácsot, hogy engedélyezze számára új nyomda létesítését Pécsett. A tanács e kérelemre kikéri Engel véleményét. Engel helyett sógora, Vizer Ádám ad latin nyelvű levelében választ és véleményt az ajánlkozásra, négy pontba foglalva mondanivalóját. Az első pontban arról ír, hogy ez ellentétben áll Engel 1773-beli engedélyével. Másodszor: őt nem a város, hanem a megye hirdette ki. Harmadik bővebb érvelésben Vizer arról ír, hogy kisebb munkákból alig lehet megélni, viszont a nagyobbak — mármint könyvek — igen nehezen készülnek el a szerzők hibájából. Befejezésül a jelenlegi nyomdász nehéz helyzetével kapcsolatosan azt írja, hogy Vizer Ádám levelének utolsó sorai és aláírása (Bm. L.Pécs v. lt. Tü. jkv. 576/1791.) annak nem annyira a rossz üzletmenet az oka, mint az, hogy beteg és jelenleg a tanácsára családjával együtt Nádasdon van az esperesnél, egészségét helyreállítandó. (A nádasdi esperes: Vizer Bálint, Engel másik sógora.)59 — E körülmény sem ad elég okot másik nyomda létesítésére, — különben is Engel távollétében a lehetőség szerint ő felügyel a nyomdára. A tanács ezek után Schreinwerter János kérelmét elutasította.60 Nemcsak ilyen — viszonylag könnyen elhárítható — kisebb gondok nehezítették életútját. A nagyobb gond az volt, hogy elfogyott azok türelme, akik kölcsönöztek és egyre erélyesebben követelték a tartozások kiegyenlítését. Eisenbarth József nyeregkészítő,61 Horváth Márton kocsmáros,62 nevével találkozunk leggyakrabban a tanácsi jegyzőkönyvekben, de nem mulasztotta el a még 1773-ból származó 500 frt-os tartozást intabuláltatni a hímesházi plébánia sem.63 Az 1793—94-es években elég szép számmal találkozunk forrásainkban annak nyomával, hogy Engel a városnak rendszeresen dolgozott. A kisebb munkák mellett akadnak nagyobb értékűek is, amelyek viszonylag állandóbb foglalkoztatottságról tanúskodnak. Könyvmunkái viszont megcsappantak, mert ezen évekről datált könyve — legalábbis eddig — vajmi kevés ismeretes. 57
