Borsy Károly: A pécsi nyomdászat kezdetei (Pécs, 1973)

Második fejezet

Engel nyomdájának berendezése tetemes költséggel járhatott.13 Nem ismerjük anyagi megalapozottságának mértékét, de feltűnő, hogy a Helytartótanács a koráb­ban már idézett és a budai tanácshoz intézett leiratában ismételten arra kért választ, hogy vajon Engel rendelkezik-e megfelelő vagyonnal a tervezett nyomda felállításá­hoz. A budai tanács erre választ adni nem tudott, és ugyanígy válaszolt Engel volt művezetője. Koch György is. Lehetséges, hogy volt megtakarított pénze, talán első feleségének is lehetett valami vagyonkája, amelyből az első beszerzéseket eszközöl­hette. A beszerzés költségei hamar felemésztették tőkéjét, mert már 1773. március 1-én 500 frt. kölcsönt vett fel Klimó püspöktől, aki azt a hímesházi plébániára ce­­dálta és Engel az adósság kamatait rendszeresen oda is fizette. Minthogy az adóssá­got nem törlesztette, ez is egyik tétele volt a halála után lefolytatott csődpernek.14 Engel 1772. közepe táján költözhetett Pécsre. Erre következtetünk, részben a budai tanács felterjesztéséből,15 részben a pécsi anyakönyv egyik adatából. A budai tanács a Helytartótanácsnak november 21-én adott válaszában hivatkozik Koch Györgyre, aki Länderer Katalin nyomdájában mint faktor Engel főnöke is volt. Koch többek között előadja, hogy egy héttel ezelőtt találkozott Engellel. aki a nyom­da ügyéről nem szólt semmit, hanem ekkor tudta meg tőle. hogy „consortem illius Quinque Ecclesiis emortuam esse”, vagyis felesége Pécsett meghalt. — és ezért siet vissza. A pécsi belvárosi plébánia anyakönyvének bejegyzése 1772. november 4-én: „Barbara Joannis Engel uxor prov. 45 Anno” — Engel János felesége. Borbála 45 éves korában meghalt.16 A gyászeset kihatásáról, arról, hogy Engel életében okozott-e és milyen változást, nem tudunk. Annyi bizonyos, hogy nyomdalétesítési törekvésében nem állt meg a megkezdett úton, hanem azt tovább munkálta. A Helytartótanács 1772. december 10-én összegezi a Klimótól. a Baranya megyei és a budai tanácstól beérkezett véleményeket és megadja válaszát az udvar július 3-i intimátumára.17 Ebben többek között közli, hogy Koch György faktor szerint Engel inkább nyomó, mint szedő, s ebben a mesterségében nem elég jártas. Ennek ellenére javaslatuk az. hogy Engel mégis kapja meg a nyomdaengedélyt. A pécsi nyomda privilégiuma A pécsi nyomdászat kezdetének okiratilag bizonyítható napja hamarosan elkövet­kezett: az uralkodónő Mária Terézia 1773. február hó 5-i keltezéssel aláírta és kibocsátotta a ..IOSEPHUS ENGELL” névre kiállított díszes kivitelű, választékos latinsággal írott nyomdai privilégiumlevelet. A privilégium levelet a Baranya megyei tanács 1773. június 1-i keltezéssel zára­dékolta és kihirdette. A kiváltság levél magyarul így hangzik: „Mi Mária Terézia, Isten kegyelméből a rómaiak özvegy császárnője. Magyar­­ország, Csehország. Dalmácia. Horvátország. Szlavónia stb. apostoli királynője, Ausztria főhercege. Burgundia hercege. Erdély nagyfejedelme. Milánó, Mantua, Párma hercege, Habsburg, Flandria, Tirol grófja. Lotharingia és Barri özvegy her­cegnője, Etruria nagyhercege stb. jelen sorainkkal emlékezetül adjuk és tudomására 29

Next

/
Thumbnails
Contents