Borsy Károly: A pécsi nyomdászat kezdetei (Pécs, 1973)
Negyedik fejezet
JEGYZETEK 1 Baranyát — Pécset illetően ez időszakot lásd részletesen Várady Ferenc: id. m. II. köt. 651. p. 2 Bm. L. Pécs v. lt. Tü. jkv. 983/1813. Kérelmét javaslattételre kiadta a tanács Christianus Stangnak, aki dicsérő véleményt ad róla azzal, hogy előbb a városi erdőben, majd a pécsváradi uraság erdejében dolgozott, „cum autem video illum ad omne genus laboris capacem esse” — vagyis látta őt, hogy mindenféle munkát ügyesen elvégez. E vélemény kelte 1813. május 12, s nyomában alkalmazzák is Knezevichet, melyet bizonyít az, hogy június 17-én Stang 1218/1813 sz. alatt — Knezevich kérelmére — javasolja, hogy erdész ruhájának árát és egyhavi illetékes bérét fizessék ki, ami meg is történt. (Érdekességként megemlítjük, hogy Stang „Obequitator”, vagyis „erdőlovagló”, mai fogalom szerint erdész.) 3 A tanács 1062/1813 sz. alatt erdészsegédként alkalmazza Knezevichet. 4 Bm. L. Pécs v. lt. Tü. jkv. 1023/1814. (Az irat az 10J 1 — 1030 sz. gyűjtő csomóban van.) A polgárfiúk 4 frt-ot, az idegenek 8 frt-ot fizettek polgár taxául. 5 A pécsi városi tanács 1833-ban így ír a Helytartótanácsnak:”... enim Stephanus Knezevich artem Typographicam formaliter edoctus non est” — vagyis K. I. a nyomdászat művészetét gyakorlatilag nem tanulta. Országos Levéltár, Departamentum Revisionis Librorum 1833-8-29. 23570 iratcsomó No 2133. sz. eredeti felterjesztés. 6 Pécs Belvárosi Plébánia eskettek anyakönyvében találtuk az adatot, mely így szól: „Carolus Jungmann coelebs sodalis Typographus a. 41 eum vidua Catharina Gregora a. 50. per D. Krizsay Paulum, psentibus [praesentibus] testibus: Stephano Knezevits et Josepho Marek 5Eccl.” 1814. nov. 9. 7 A Pécs Belvárosi Plébánia anyakönyvi adatai szerint első gyermekük Anna Julianna 1811. március 31-én, Márton István 1813. június 9-én, Lajos 1814. augusztus 24-én született. Negyedik gyermeke, Alajos csak hét év múlva, 1821 március 22-én látta meg a napvilágot. 8 Bm. L. Pécs v. lt. Tü. jkv. 274/1819. Itt található az egész levelezés. 9 Lásd bővebben Iványi—Gárdonyi—Czakó: id. m. 116. p. 10 Bm. L. Pécs v. lt. Tü. jkv. 1356/1820 és 3199/1820. sz. iratok. 11 Várady Ferenc: id. m. II. köt. 658. p. Koller 1832. szeptember 3-án 87 éves korában halt meg. A székesegyházban temették el, majd az 1882. évi átépítés alkalmával két másik kanonokkal egy sírba, a kanonoki sírboltban helyezték el hamvait. 12 Vida Mária: id. m. 17. p. — Ordo officii: az egyházmegye papjai részére évente kiadott, az istentiszteletek, szertartások rendjét meghatározó szabályzat. 13 A biedermeier pécsi arculatát igen érdekesen rajzolta meg Angyal Endre dr.: Pécsi biedermeier. Pécs, 1944. (Szociográfiai Értekezések Tára 11. sz.) című tanulmányában. 14 Haas Mihály: id. m. 79—80 p. 15 Kardos Emilia: id. m. 40 skk. p. 16 Ld. Rúzsás Lajos: id. m. 22 skk. p. 17 Szepesy nevét mindig egy s-sel írta, így olvasható a pécsi püspöki sírboltban lévő sírtábláján is, tehát a székesegyház előtti szobrán nevének írása hibás, amit helyes lenne kiigazítani. Ld. Gerecze Péter dr.: Négyesi Szepesy Ignácz báró pécsi püspök emlékszobra Pécsett. Pécs, 1893. 16. p. (A szobor Kiss György szobrászművész alkotása.) 18 Kopcsányi Károly dr.: A Pécsi Jogakadémia múltja és jelene. Pécs, 1897. 8. p. 19 Lásd részletesen az alapítvány történetét Kopcsányi Károly: id. m. A könyv függelékében 10. és 11. sz. alatt latinul és magyarul közli az alapítólevél teljes szövegét. 20 A vonatkozó iratok Bm. L. Pécs v. lt. Tü. jkv. 271, 602 és 886/1832. számok alatt találhatók. 21 Pécsnek ekkoriban már több mint tízezer lakosa van. Ld. Kolta János: id. m. 151. p. 22 Ez az idézett rész a felterjesztés fogalmazványi példányán a margóra írt utólagos beszúrás. 23 Haas Mihály: id. m. 96. p. 24 Haas Mihályt bécsi tanulmányai után 1834. augusztus 6-án Szombathelyen szentelték pappá, ezután három évig vidéken káplán és csak 1837-ben került Pécsre, tehát a kérdéses időpontban, és még sokáig, nem volt Pécsett. — Ld. Brüsztle Jos.: id. m. I. 154 p. 25 Bm. L. Pécs v. lt. Tü. jkv. 1513/1825. 26 Uo. 1577/1826. Ugyanekkor kéri, a postavölgyi földje után kirótt tized elengedését, de a tanács csak mérséklést ad. Uo. 2728, 2853/1826. 27 Az Országos Levéltár „Departamentum Revisionis Librorum” fondjában 1833-8-29. (23.570) 114
