Szilágyi Gábor: Magyar fotográfia története. A fémképtől a színes fényképig (Budapest, 1996)
I. Eszközök és eszközhasználók
lángja mellett forrasztócső segítségével, addig hevítettük képünket, míg a fekete üvegpor az email-ba egészen beleolvadt. [...] Teltek az évek szünet nélkül való munkálkodásban, lassan [...] de mindig előrehaladva elannyira, hogy midőn 1879- ben [...] Krüger [...] híres vegyésznek [...] jeles, és ezen a téren az első ilyen nemű munkája megjelent, már nekünk ugyanezen év május havában megnyitott székesfehérvári országos iparműkiállításon háromszázat meghaladó photocheramikai [37] műveink valának kiállítva!" [38] „Ama porczellánfestések gyűjteménye [...] vázák és finom csészék- írja a kiállítás krónikása -, amelyet Veress kolozsvári műiparos bemutatott [...], Kossuth Lajos, Türr tábornok, Szász Domonkos, s az erdélyi aristokrácia jelesebb férfi és nő tagjainak fényképeit" tartalmazta, kiegészítve „egy-egy ízléses tányérdiszítés formájában mindazokéval, akik a kiállítás körül fáradoztak, vagy különösebb érdeklődést mutattak iránta". [39] A porcelán és a fényes zománckép a XIX. század végén már divatjamúlttá vált. „A közönség ízlése a régebbihez viszonyítva fordított [...], a fényes képek helyett a fekete típusú, matt képek" dívnak, de egy-egy, a zománcképek készítésére szakosodott műterem - így Schläger Károly Délamerikai fényképnagyító és photoemail műintézete - még évekkel később is virágzott. [40] JEGYZETEK [1] A pigment-képről. Rottmann Farkastól. Fényképészeti Lapok, 1882: 138-139. [2] „A kettedchromsavas káli egy igen könnyen oldható só, melynek oldata [...] állandó, még [...] ha napfénynek van kitéve; de ha az oldathoz enyvet keverünk, már nedves állapotban is érzékeny némileg a fény iránt; ha pedig kiszárad, oly érzékeny lesz, hogy habár csak pár perczig exponáljuk is, annyira megváltozik, hogy még meleg víz sem oldhatja fel többé." (Rottmann Farkas, 1882:138-139.) [3] Veress Ferenc, 1882c: 28-29. Veress Ferenc: A gelatine-emulsió-eljárás műkedvelőknek. Fényképészeti Lapok, 1888b: 96-98. A pigment-eljárás. Magyar Fényképészek Lapja, 1899:5-7. [4] Veress Ferenc, 1882c: 28; 1888b: 96. [5] Nem 1864-ben, ahogy Batta István említi (Ónodi) Veress Ferenc a színesfotografozás történetében című munkájában (Békés, 1913:14). [6] Veress itt Taupenot és Russel száraz, tannin-eljárására utal. [7] Veress Ferenc, 1888b: 113-114. [8] Tóth Mike, i. m.: 105. [9] Rottmann Farkas, 1882: 139-140. [10] Az igenleges (positiv) kép jelentősége és készítése fényképészetünkben. Fényképészeti Lapok, 1885:175. [11] Tóth Mike, i. m.: 105. [12] Tóth Mike, i. m.: 106. [13] Veress Ferenc, 1882c: 28-29. [14] Ez lehet tevőleges, illetve nemleges is. „Ha az eredeti kép nemleges vala, finomul megtört szibériai irlaport hintünk a másolatra, s egy lágy szőr ecsettel mindaddig dörzsöljük, míg e másolat-negativ az eredeti negatívhoz teljesen hasonló lesz. Ha pedig az eredeti kép 56
