Szilágyi Gábor: Magyar fotográfia története. A fémképtől a színes fényképig (Budapest, 1996)

I. Eszközök és eszközhasználók

positiv vala, akkor előbb tűzben kifűtött, közönséges kormot [...] bányai föstékkel vegyítve hintünk rá [...], s addig dörzsöljük, míg [...] szép tiszta és erős [...] lesz. A képet [...] néhány csepp riczinusolajat tartalmazó, közönséges gyapmázzal húzunk be, s midőn (az) megkocsonyásodott, tiszta vászonra teszszük. [...] Képünk a collodiummal fölválik az üveglapról, s a víz tetején úszik."(Veress Ferenc, 1882c: 28-29.)

[15] Tóth Mike, i. m.: 107-108.

[16] Az utalás az 1885-ös országos kiállításra vonatkozik. (Veress Ferencz: Apositív-képekről. Rottman Farkas: Az olaiföstékkel színezett fénykép. Fényképészeti Lapok, 1884c: 188, illetve 1886: 40.)

[17] Veress Ferenc, 1888b: 112-113.

[18] René Salomon: A különböző színű másolatok előhívással. A Fény, 1913: 64.

[19] Veress Ferenc, 1886b: 112-113.

[20] A pigment-eljárás. Magyar Fényképészek Lapja, 1899: 5-7. Kiss József: A magyar fényképészet miiltja. Magyar Fotográfia, 1925: 24: 6-7.

[21] Az Amatőr, 1904: 6: 11; 1909: 18a. Pusztay Miklós: A pigmentpapíros kezeléséről. Az Amatőr, 1906: 178.

[22] Eljárás pigment képeknek, egy vagy többszínű, avagy természetes színű fényképeknek, továbbá plasztikus vagy nyomtatásra szolgáló lemezeknek fényérzékeny fémsó (ezüstsó) emulzióval való előállítására. Magyar Királyi Szabadalmi Hivatal, 35080 sz. szabadalmi leírás.

[23] René Salomon, 1913: 64.

[24] Vasárnapi Újság, 1862: 239.

[25] Ország Tükre, 1863: 22.

[26] Vasárnapi Újság, 1862: 490.

[27] Ország Tükre, 1863: 22.

[28] Csupán gyanítjuk, hogy a pigment-eljárással rokon módszerrel dolgozott.

[29] A Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonában.

[30] Hölgyfutár, 1863: 478.

[31] Hölgy futár, 1863. július 14.

[32] Vasárnapi Újság, 1878: 240.

[33] Veress Ferenc, 1882c: 28.

[34] Amelyet „a leghitelesebb források és saját, több évi tapasztalatai nyomán" Vahot Imre írt. (Pest, 1864: 44.)

[35] Lafon de CamarsacApplication de T héliographie aux arts céramiques [...]. Comptes rendus..., 1855: XL: 1266. Leth készítette el I. Ferenc József porcelánba égetett arcképét, amelyet a bécsi Iparművészeti Múzeum sarokpillérébe falaztak be 1871. szeptember 1-én. (Eder, i. m.: 568.)

[36] Magyarul zománc.

[37] „A pyrophotographia minden ága a porczellán-föstés minden ágával egyesítve teszi a photocheramikát." (Veress Ferenc, 1882c: 115.)

[38] Veress Ferenc, 1882c: 114. A gyakorlati photocheramikáról. Fényképészeti Lapok, 1883e: 221.

[39] Székesfehérvári Kiállítási Lapok, 1879: 6. Ellenzék, 1916. április 10.

[40] Magyar Fényképészek Lapja,1897: 171.