Szilágyi Gábor: Magyar fotográfia története. A fémképtől a színes fényképig (Budapest, 1996)
I. Eszközök és eszközhasználók
3 3 3 barna dextrinből, 10 cm arábiai mézgából, 20 cm szóló'mézből, 10 cm kálium-ammónium bikromátból kevert oldatot, és a lapokat ezzel húzta be. A „chrommézgás vaslemezt, színével lefelé", a negatívra helyezte, „s a világoson hagyta". A képek előidézésére halvány arany és karmin piros rézport használt. Addig dörzsölte gyengéden az elsővel a lapot, amíg a kép alaprajza „egészen ki nem jött". „Ezután a piros réz porral addig kezeljük, míg a kép egész erőteljességgel meg nem jelenik. [...] Többféle színű fényképeket állíthatunk elő, ha [...] szűkebb, vagy bővebb kaliberű csőn [...], a kép (különböző) részeire, más-más színű bronzport lehelünk." Végül, az előidézés után, ricinusolajjal kevert, 20 százalékos kollódiummal húzta be a képet, lemosta, száradni hagyta. [9] „Való-e miszerint egy oly Ferrotyp-gép létezik - kérdezte 'Egy kiváncsi' 1894-ben a Fényképészeti Értesítő szerkesztőségét a melybe ha 30 krajczárt bedob az ember, néhány perez múlva saját jól sikerült arczképe jön ki egy nyiláson?" [10] Létezett. Sőt, Budapesten, a Lukács-fürdőben működött is egy ilyen fényképező automata. [11] A Bosco-féle automatával 3 perc alatt készültek a bádog-képek az 1896-os milleneumi kiállításon. „A balsiker [...], amely nálunk ezekkel a bizarr képekkel szinte elválaszthatatlanul együtt járt, okozta, főleg azért, mert a közönség nemigen kapkodta őket, hogy az említett képek nálunk - noha működött még egy-egy gyorsfényképész, mint Begányi Géza Budapesten, „ferrotíp készülékkel" - 1908 táján már lekerültek a napirendről." [12] JEGYZETEK [1 ] Adolphe Alexandre Martin 1852-53-ban terjesztette előbb az Iparfejlesztés ösztönzésére alakult társulat, majd a Francia Tudományos Akadémia elé elképzelését a ferrotípiának elnevezett, ónozott bádoglemezekre készítendő képekre vonatkozólag. (La Lumiére, 1852: 99.) „Az 1867-ik évi párizsi kiállításban pedig sötét barnára mázolt vaslemezre vették - néhány másodpercz alatt - a kiváncsiakat ama kisded alkotvány mellett, mely a japáni osztály bejárata előtt volt felállítva."(Veress Ferenc: A nedves eljárásról. Fényképészeti Lapok, 1884e: 94. dr. Möller Miklós: Afotografálás elemei műkedvelő fotográfusok számára. Budapest, 1893: 89.) [2] Veress Ferenc, 1884e: 94-95; Fényképészeti Lapok, 1888: 201. [3] Az 1. számú házban. (Pester Lloyd Kalender für das Jahr 1859. Pest, 1858: 81.) [4] Veress Ferenc, 1884e: 94. [5] Cserey Lukács: Az arcz- és tájképfotográfia. Székes Fehérvár, 1884: 30. [6] Nem 1875-ben, mint ahogy Kreilsheim György állítja. (Régi magyar fényképezés. Officina, Budapest, 1941: 34.) [7] Helfgott Sámuel. Magyar Fotográfia, 1925: 24: 10. [8] Fényképészeti Lapok, 1887: 228. [9] Photo-metalotypi. Fényképészeti Lapok, 1887: 65-66. [10] Fényképészeti Értesítő. 1894: 76 [11] Fényképészeti Értesítő. 1894: 88. [12] Pigmentképek alumíniumra. Az Amatőr. 1908: 122.
