Szilágyi Gábor: Magyar fotográfia története. A fémképtől a színes fényképig (Budapest, 1996)

I. Eszközök és eszközhasználók

[3] 32,5 x 44,5 cm. (Une invention..., 1976: 36-37.) Pécsi Lapok, 1861. április 11. „Pannotípiából, törékenysége miatt - állapítja meg Eder - nagyon kevés maradt az utókorra." (.History of Photographie. Columbia University Press, New York, 1945: 370.)

[4] Magyarország a bécsi 1873-diki közkiállításon. [...] Budapest, 1873: 161. Fényképészeti Lapok, 1885: 164. Magyar Fényképészek Lapja, 1899: 270-271.

[5] Fényképészeti művek értékesítése. Magyar Fényképészek Lapja, 1899:33. Egy litervízben 8-10 gr. izlandi zuzmót főztek ki. 9/10 részében 40 gr. konyhasót oldottak fel, ehhez 100 gr. jégecetet adtak. A selyemdarabot 2 percig úsztatták az oldat felületén. Megszárították, érzékenyítették, majd úgy másoltak rá, mint a celloidin papírra. Aranyozás után fixálták, szárították, és a hátlapja felől - ruha alatt - átvasalták/ (Fényképek selyemre. Fényképészeti Szemle, 1899: 30-31.)

[6] Leletek...: 24. tábla. Pécsi Figyelő, 1893. július 1.

[7] Selyemre vagy kelmére fényképeket másolni. Magyar Fényképészek Lapja. 1899: 269.

[8] Vászon- és selyetnképek. Az Amatőr, 1905: 345. A Fény, 1914: 306.

[9] Az Amatőr, 1909: 89a; 1910:106 ill. XVI-XVII.