Szilágyi Gábor: Magyar fotográfia története. A fémképtől a színes fényképig (Budapest, 1996)
I. Eszközök és eszközhasználók
Károly (1822-1863). Büntetőjogász professzorok a Pázmány egyetemen. Budapest, 1942: 55-57.) [8] Az Erdélyi Múzeum alapítója, „később közlekedésügyi minister". [9] Jakab, i. m.: 855. [10] Alföld, 1862: 27: 2. A Correio Mercantil 1862. június 16-i számában hosszabb ismertető cikket közölt az illegálisan hazainduló Komisról. (Alföld, 1862:193: 2.) Röviddel megérkezése után, 1863. január 27-én, Gyorokon meghalt. (Alföld, 1863: 22: 3.) Téved Veress Ferenc is, aki 1854. júniusában kelt levelében már elsiratja 9 évvel később elhunyt barátját. [11] Rosti albumát unokaöccse, báró Eötvös Lóránd állította ki 1890-ben, az első magyar műkedvelő fotográfiai kiállítás közönsége elé. Az album másik példányát, amelyet a szerző Alexander von Humboldt-nak ajándékozott tisztelete és nagyrabecsülése jeléül, 1895-ben, annak hagyatékában fellelvén, a Deutsche Gesellschaft von Freunden der Photographie zu Berlin hagyományos évi ülésén is bemutatták. (Tárgymutató: 12. Fényképészeti Értesítő, 1896: 25-26. A harmadik a Magyar Fotográfiai Múzeum (Kecskemét) birtokában van. [12] Egy nehezék = 60 szemerrel. [13] Tömösváry, i. m.: 102-105. [14] Fényképészet. Vasárnapi Újság, 1864: 259. Szentkuty már 1865-ben foglalkozott a nemes nyersanyag visszanyerésének megoldásával. „A vidéki és helybeli fényképész urakkal tudatom - írta -, hogy az ezüst- és aranyból készült szerek hulladékait a legmagasb áron megveszem, vagy azokat színezüstté s aranynyá csekély díjért átalakítom." (Fényképészet. Magyarország és a Nagyvilág. 1865:127.) [15] Veress, 1883a: 192. [16] Fényképészeti Lapok, 1883: 40. [17] A Rives-papír készítésének helyéről, a Grenoble mellett fekvő Rives-ről kapta nevét, míg a Steinbach-féle szász-papirost a porosz fennhatóság alatt álló Malmédy-ben állították elő. [18] Veress, 1883a: 194. [19] V. Sárffy Ignácz: A fényképezésről népszerű előadásban. Fényképészeti Lapok, 1882: 120-122. [20] Fényképészeti Lapok, 1882: 64. [21] Gothard Jenő: A fotográfia. Gyakorlata és alkalmazása tudományos czélokra. Kir. Magy. Természettud. Társulat, Budapest, 1890: 58-59, 69. Fényképészeti Lapok, 1885: 41. Levél a szerkesztőhöz. Fényképészeti Lapok, 1886: 57. Tárgymutató: 27. [22] B. Kiss Zoltán: Milyen papírral dolgozzék a műkedvelő fényképész? Fényképészeti Értesítő, 1894:58-59. Az albumínpapír és ennek okszerű kezelése. Fényképészeti Értesítő, 1895: 71-72 [23] Az Amatőr, 1905:109,141-142. [24] Fénytelen albumín-papír. Báró Hiibl leírása nyomán. Fényképészeti Értesítő, 1895: 45-46. [25] Az Amatőr, 1906:133. AMAOSZI. országos művészi és tudományos fénykép-kiállítása a Műcsarnokban. 1908: 36-38. A Trapp und Münch cég jubileumához. A Fény, 1911: 175.
