Szilágyi Gábor: Magyar fotográfia története. A fémképtől a színes fényképig (Budapest, 1996)
VIII. Szakma és szaksajtó
a szakmai ismeretanyagnak, hiszen jelentős hányada korszakokon át jelen van és nem egy mindmáig része a fényképészeti ismeretrendszernek. Már az első korszakban érzékelhető, hogy vannak ennek a fényképészeti ismeretanyagnak állandó és változó elemei. Egyenlőtlen a „termelés": néhány témakörben komoly mennyiségű ismeretanyag születik rövid, tíz éves periódusban is, más témakörben viszont igen csekély a kibocsátott ismeretek mennyisége. Minden korszak a gyakori és ritka témakörök más és más arányát mutatja. A fényképészet elméletének történetében egyetlen olyan korszakos ismeretrendszer sincs, amely ne kölcsönzött volna meghatározott mennyiségű elemet a korábbi korszakok ismeretrendszeréből. Előfordult, hogy egyik korszakból többet, másikból kevesebbet - ebből adódik egyebek mellett az egyes korszakok ismeretstruktúráinak egymástól eltérő jellege, de az átvétel, a különböző korszakok elemeibe zárt ismeretanyagának jelenléte minden egyes korszak ismeretrendszerét meghatározó jegy. Élő ismereteink 29 %-a 1882-89-ből 5 %-a 1890-99-ből 20 %-a 1900-09-ből 4 %-a 1910-14-ből származik. Az ismeretek gyarapodnak, az egyik ismeret felváltja a másikat, változás azonban csak azokban az ismerettípusokban tapasztalható, amelyekben az a megismerés mértékétől, a tudás extenzitásának alakulásától, bővülésétől függ. Mivel hiányzik az ismeretek megújítását és tökéletesítését jellemző tendencia (: a kevésbé megfelelő felcserélése megfelelőre), az „elöregedett" ismeretek újakkal történő felcserélését nem a fejlődés irányítja, hanem korszakonként az ismeretek kibocsátására magának monopóliumot biztosító csoportok szándékai, céljai, hajlandósága, összetétele; az hogy van-e a megújítást végrehajtani tudó képesség bennük. Az ismeretek fokozatos, teljes kicserélődését szükségszerűen gátolja az a tény, hogy minden ismeretrendszert az ismeretek sajátos, fel nem cserélhető, meg nem újítható köre is jellemez, amely a tevékenységtípus specifikumának tükröződése, e tükröződési folyamatban leszűrt, rendszerezett ismeretanyag, és amelynek „elveszítése" után éppen e tevékenységtípus sajátos jellege nem tükröződne az ismeretrendszerben. Készült az Országos Tudományos Kutatási Alap és a Nemzeti Kultúrális Alap támogatásával. JEGYZETEK [1] A fényképészmesterek száma ebben az időpontban 120. Ezek 75 segéddel és 28 tanulóval dolgoznak. A fényképészeti szakma gyakorlóinak száma tehát alig haladja meg a 200-at. (Idézi dr. Fejős Imre: A fényképezés magyar úttörői. A szakfényképészek. Fotó: 1958:14.) [2] „Most már alig fordulhat meg bármelyik pusztán is egy fényképész, hogy szeme elé ne 315
