Szilágyi Gábor: Magyar fotográfia története. A fémképtől a színes fényképig (Budapest, 1996)
VII. Az objektív látásmódja
aki az ötvenes évek elején Érdv régésznek fotografált - ifj. Réső Ensel Sándort kíséri el 1861. július 15-én Árpád feltételezett sírjához, ahol a forrást, a malmot levette. Pesky és Pataki fényképészek 6 képből álló díszalbumot adnak ki Széchenyi Ödön esküvőjéről. [4] Az évtized legjelentősebb társadalmi-politikai eseménye I. Ferenc József koronázása. Több helyszínen zajlanak az események, a korszak legjobb fotográfusait mozgatják meg. Alkér Ede a koronázást kísérő ünnepségeket fotografálja a Dunán. A hajók fedélzetén ünneplő emberek, a vízen csónakok sokasága, amelyeket Budáról, felülnézetből örökít meg. Borsos és Doctor a budavári plébánia templom előtt, a díszemelvény közelében foglal helyet és dolgozik. Heller József a Lánchídfőnél, majd a Ferenc József téren, később az Akadémia előtt állítja fel készülékét. 9 képből álló sorozatán a gyülekezéstől a jelképes kardvágásig minden fontosabb mozzanat látható. Az első magyar kollázson a király ágaskodó lovon ül. A kardvágást végző alakot, illetve környezetét Heller két külön felvételen, más-más expozícióval rögzítette, majd az apró alakot gondosan körülvágva, eredeti helyére, a kör közepébe ragasztotta. Minden jelenetet az esemény főtengelyétől kissé jobbra helyezkedve, ideális, mert a legtöbb részletet látni engedő szemszögből fotografálta le. Mindöszsze egy ízben, a Ferenc József téren, a tribünt lekapva, helyezkedett el maga is a főtengely mentén, szemben az eseménnyel. [5] Árvíz és Duna-szabályozás A spanyol trónutódlás kérdésével kapcsolatos érdekellentétek - Bismarck provokációjára - 1870. július 19-én háborúba sodorják Francia- és Poroszországot. A hadműveletek augusztus 4-én kezdődnek. A Pesti Hírlap - nem hagyatkozva a külföldről érkező hírekre - saját haditudósítót küld az események színterére Csiky Kálmán személyében. „A magyar hírlapirodalomban valószínűleg ezek voltak az első vagy az elsők közül való harctéri tudósítások, melyek eredeti forrásból folytak és nem idegen lapok közleményeiből vétettek át." [6] Mire a haditudósító szeptember elején a helyszínre érkezik, „Strassburg [...] már vagy két hét óta fejtett ki hősi ellenállást a német ostromló sereg ellen. [...] Egy égő Trója uj kiadásban, melyben a lakosok százezrei közé szórnak az ágyuk golyói percenként félelmet, romlást, halált [...] a citadellában - mint arról a Keletet is megjárt, majd a svájci Bázelben letelepedett Várady A. fényképei tanúskodnak - már alig van valami ép. [...]" [7] A pesti polgár azonban - az eseményektől távol - eközben mással volt elfoglalva. A szüntelen áradások megfékezésére szolgáló töltés- és partszabályozási munkálatok alakulása kötötte le figyelmét. Schrecker Ignác 1872-ben kamarájával végigkísérte a munkálatokat, Új-Pestig elkalandozva - egy hajó vízrebocsátását is megörökítve -, hogy mind teljesebb képét adja a nagy várakozást keltő töltéserősítésnek. A két vízfelületet elválasztó keskeny földsávon - Gubacs határában - kubikusok serege szorgoskodik: a víz fölött, pallón tolják a földdel telt talicskákat, lapátolják a távolban várakozó uszályok közül épp odaérkezők egyikébe. [8] A szinte menetrendszerűen érkező árvizek ellen az újonnan emelt gátak, töltések 277
