Szilágyi Gábor: Magyar fotográfia története. A fémképtől a színes fényképig (Budapest, 1996)
III. A fotográfia birtokba veszi a világot
Röntgen-fényképek 1895 telén Dr. Klupáthy Jenő, a műegyetem tanára nyilvános bemutató előadást hirdetett, amelyen Wilhelm Konrad Röntgen felfedezését - „a villamosságnak egy eddig ismeretlen hatását érzékeny lemezeinkre" - kívánta ismertetni, amelyben „Lénárt hazánkfiának alapvető érdemei" voltak. [1] „A műegyetem előadótermét valósággal megostromolta a nagy létszámú érdeklődő - köztük feltűnően sok hölgy - és diákok hada, úgy, hogy a tanári kar tagjai is majd mind kivülrekedtek a termen. Magyarország hercegprímása csak a legnagyobb erőfeszítés árán talált helyet. A több mint 500-ra nőtt hallgatóság összezsuffolódva, de lélekzet visszafojtva várta a bemutatót. A kívül rekedtek betörték az ajtók üvegablakait, hogy legalább Klupáthy szavait a folyosón is hallani lehessen. A kísérletek eredményét, amelyeket dr. Klupáthy Röntgen után maga is véghez vitt, megnagyitott vetített képeken mutatta be a hallgatóságnak. Különféle tárgyak képe sorjázott el a csodát sejtő nézők szeme előtt. Egy vaskazetta, belsejében kulcsával, acéltük, egy béka és egy embrió csontváza, valamint a műegyetem előadójában lefotografált két kulcsdarab. A fiatal tanár eljárásmódját is felfedte. Elbeszélte, hogy keze fejét 10 cm-re az érzékeny lemez fölé helyezve, 45 percig tette ki a sugárzásnak. Az előhívott lemezen a kéz és az ujjak csontjai jól kirajzolódtak, körben a csontokat boritó husréteg halvány kontúrjai látszottak. Még számos kézfelvételt készített, s valamennyi ugyanezt a sajátosságot mutatta. A formaiinban őrzött béka csontváza, belső szerveinek rajzolata is világosan kivehető újabb felvételén. Ezek a részletek bizonyították a teremben helyet foglaló Hőgyes és Klug professzoroknak, hogy a kérdéses hüllő a nőstények közül való. Klupáthy Jenő azzal a kijelentéssel fejezte be előadását, hogy Röntgen felfedezése valamennyi tudományág számára korszakos jelentőségű találmány. [...] Miközben e sorokat papírra vetem, szemem az egyik napilap frissen közölt hírére téved, amely tudatja, hogy az ipar cseppet sem késlekedik hasznára fordítani e találmányt. Dr. Kiss Károly, a m. kir. műszaki intézetből 6 forintért hozza forgalomba tökéletesített Crookes-csöveit, melyekkel élőlények rejtett belső szerveit, csontozatát láthatóvá tehetjük." [2] Közel azonos időben, 1896. február 1-én, távol Budapesttől, Ábrahám János, a 152
