Szilágyi Gábor: Magyar fotográfia története. A fémképtől a színes fényképig (Budapest, 1996)

III. A fotográfia birtokba veszi a világot

tott, hogy a kép vonalrészletei még a cinkográfiai sokszorosítás folyamán sem torzultak el. [6]

A mikrofotográfia - érthetően - elsősorban a tudomány világából toborozta híveit. Munkájában hasznos segítőre lelt benne Dr. Kosutány Tamás (1848-1915) műegyetemi tanár, az Országos Királyi Kémiai Intézet igazgatója. Az ő gyökérmetszetről és a méh ivarszervéről készült parány-felvételeit a MAOSZ I. Országos művészi és tudományos fénykép-kiállításán is bemutatták 1908-ban. Ez alkalommal láthatták az érdeklődők Dr. Misánggi Vilmosnak a műegyetem „mechanikai-technikai szertárában" felvett, a kiizzított és csiszolt, temperált acélöntvényt 100-, 400-szoros illetve 1000-szeres nagyításban, Dr. Kalecsinszky Sándor élő falevelek erezetét ábrázoló képeit. Az ő példájuk ösztönözte Dr. Kabdebó Oszkárt rovarfelvételei - tárt számyű lepke, szövke, hímszarvasbogár - elkészítésére. [7]

JEGYZETEK

[1] Comptes rendus..., 1840: X: 339. Der Spiegel, 1845 (március 15): 446.

[2] Tóth Mike, i. m.: 96.

[3] Tárgymutató: 12, 30-31.

[4] Természettudományi Közlöny, 1892: 270.

[5] A mikrofotográfiáról. Természettudományi Közlöny, 1892: 172.

[6] Természettudományi Közlöny, 1896: 329.

[7] Dr. Kosutány Tamás: A fényképezés a gyakorlati életben. Az Amatőr,1905: 155. MAOSZ I., 1908: 63-64, 69. A Fény, 1915: 70-72.