Szilágyi Gábor: Magyar fotográfia története. A fémképtől a színes fényképig (Budapest, 1996)

II. Kamarák és objektívek

[20] Egy-más a kézi kamarákról. Fényképészeti Értesítő, 1895: 29-31; 1896: 91-92. Magyar Fényképészek Lapja, 1897: 96. Az Amatőr, 1904: 3:15. A Fény, 1907: 324. „Azokat [...] melyek főleg pillanatképek eszközlésére szolgálnak, detektív gépeknek hívják, és ez az elnevezés olyan gépet jelent, melyet a felvételi áldozat a felvétel pillanatában észre sem vesz. Vannak gomblyukban hordható, sétabotba rejtett, kalapra erősített [...] készülékek; olyanok is léteznek, melyekkel látszólag előrefordulva, jobbról vagy balról, lehet képet felvenni." (Pillanatképekről. Az Amatőr, 1905: 380.)

[21] Mivel a drágább készülékek némelyikét is nagyon „gyarló", árnyékban vagy borús időben nem eléggé fényerős objektívvei látták el, ezért teljes nyílás helyett F:10-F:12 diafragmát kellett a gépbe helyezni ahhoz, hogy az objektív a szélekig éles képet adjon. Ilyen nyílással azonban csak igen jó fényviszonyok közepette lehetett pillanatfelvételt készíteni.

[22] Fényképészeti Értesítő, 1895: 37-38.

[23] A többi márka-Steinheil, Lechner, Krügener-orsókazettás kamarái nagyrészt egységes típust képviseltek. Kerékjártó Margit Goerz-féle Dagor f:6-os, Krausz Béla Krügener-féle f:7.7-es anaszfigmáttal, redőny- és pillanatzárral ellátott Krügener-kamarával fényképezett. (Az Amatőr, 1906:417; 1909:175a.)

[24] Tennészettudományi Közlöny, 1899:373. Magyar Fényképészek Lapja, 1900:48. Az Amatőr, 1904: 4:15; 6: 15; 1905: 126, 231, 302; 1906: 121, 222, 417-418, 425; 1908: 127. A Fény, 1912: 265; 1913:51a.

[25] A „támaszték karokkal bíró" ún. Klapp-(csapó)kamaráknak, vagy zseb-készülékeknek azokat nevezték, amelyek „nagyon finom kidolgozásban, legjobb minőségű lencsével felszerelve [...], oly laposra és kicsinyre hajthatók össze, hogy nagyobb kabátzsebben kényelmesen " hordhatták őket. (Sajóhelyi, i.m.: 65. Kiss Zoltán: A művész amatőr kamarája. Az Amatőr, 1909a: 32.)

[26] F. J.: Néhány szó a mai gépiparról. Az Amatőr, 1905:364. S-a.: Egy új Goerz-Anschütz-gép. Az Amatőr, 1906: 202-203. Valamint: Az Amatőr, 1904: 6:16; 1906: 70, 222; 1908: 38.

[27] K. A.: A németországi fotó-ipar. Látogatás az Ernemann-gy árban. Az Amatőr, 1905:139. Valamint: Az Amatőr, 1905: 93; 1909: 93; 1909:166a. A Fény, 1912: 51a.

[28] AGoldmann-féle,9xl2-es, redőnyzáras, f:6.8 fényerejű, 12cmgyútávúGoerz-Dagorral, vagy Steinheil-Antiplanáttal felszerelt kézi kamarát 200 koronáért árulták. Ilyen Klappkamarával fényképezett Dreyshock Sándor és Ágoston Béla. (Az Amatőr, 1904: 6:6; 1906: 1:17. A Fény, 1915:3a.)

[29] Busch zsebre tehető Ideálját f:8 fényerejű, kettős Rectiplanáttal látták el. (Az Amatőr, 1905: 346.)

[30] A müncheni A. Heinrich Rietzschel cég gyártotta azt az F/8 fényerejű anaszfigmáttal árult Clack kamarát, amellyel Halász Henrik Rekontra című, a szabadban kártyázgató asztaltársaságot megörökítő felvétele készült. A gyár később a legnagyobb fényerejű, f:4.5-ös, Linear névre keresztelt, kittezett, 180 mm gyútávú, univerzális objektívjével szerelte fel gépeit. Úgynevezett Rouleau-Clack-juk redőnyzáras kézi kamara volt, Reichert-féle, Polar elnevezésű, f:4-es fényerejű, univerzális, kettős anaszfigmáttal. ACompound-zárral, de csak f:5.5 fényerejű Linear-ral készített változat használtan is 426 koronába került. (Az Amatőr, 1905: 80, 108; 1909: 267a. A Fény, 1913: 51a.)

[31] A palásti földbirtokos a drezdai Richard Hüttig és John cég, filmre és lemezre egyaránt dolgozó, f/8-as fényerejű, univerzális aplanáttal, Bausch és Lomb-féle Unicum zárral felszerelt, „idő- és pillanatfelvételre" hitelesített Lloyd-gépével - mint „felette érzékeny" Ilford-lemezre vett szobafelvétele bizonyította - nagyon meg volt elégedve, csak úgy, mint a Gömör-megyei Krasznahorkaváralján fényképezgető Halasi Lajos. Hüttig „zsebkönyv laposságú", kettős kihúzató Ideal-kamarája megegyezett Ernemann Liliput nevű modelljével, amellyel a zombori Schwerz József fotografált. Reichert-féle igen erős, kettős anasztigmát dolgozott ebben is, míg Record gépében Goerz-féle 1:6.8-as Dagor. (Az Amatőr, 1905:112,126, 231, 346; 1906: 2:15; 1910: XXXVI.)

[32] Exakt elnevezésű kézi kamarájuk - egyesek véleménye szerint - a kor legjobb redőny-120