Lontai Endre: A licenciaszerződések alapvető kérdései (Budapest, 1978)

III. fejezet. A licenicaszerződés fogalma és fajai

A szerződés fogalma és fajai 99 núsítvánnyal oltalmazott megoldás átadására irányulnak, az oltalom struktúrája feleslegessé tesz ugyanis bármiféle szer­ződést, hanem legfeljebb az oltalmazott találmányhoz kap­csolódó, lényegében know-how jellegű információk, isme­retek átadására. Vannak álláspontok, amelyek szerint a szo­cialista szervezet know-how-nak minősülő ismeretei tekin­tetében is a tanúsítványi modell következményeit kell ér­vényesíteni,33 ez azonban a gyakorlatban alig kivihető, más­részt a szocialista országok irodalmának - és gyakorlatának - többsége ebben a vonatkozásban közvetve elismeri a vál­lalati diszpozíciós jog lehetőségét.34 Az ilyen lehetőség hiá­nya nyilván arra ösztönözne, hogy jelentős műszaki megol­dások rejtve maradjanak, s ez társadalmilag nyilvánvalóan nem kívánatos tendenciákhoz vezetne. b) Know-how szerződés és licenciaszerződés Az ebben a pontban megválaszolandó kérdés lényege úgy fogalmazható meg, hogy csupán az abszolút struktúrájú in­tézménnyel, tehát elsősorban szabadalommal (illetőleg kül­kereskedelmi relációban feltalálói tanúsítvánnyal) oltalma­zott műszaki megoldás felhasználására irányuló szerződés minősíthető par excellence licenciaszerződésnek, s ehhez ké­pest a nem így oltalmazott (vagy egyes nézetek szerint 3} így DZSELEPOV: id. mű. 34 Ld. SATROV: id. cikk, továbbá V. P. RASSZOHIN: „Vita a Szovjetunióban a műszaki eredmények térítés ellenében történő át­adásáról”, Újítók Lapja, 1971. 10. és DZSELEPOV: id. dkk. Ha­sonlóan W. LINDEN és R. OSTERLAND felszólalásai az 1973. évi rostocki szimpozionon (ism. ÁJ 1973.).

Next

/
Thumbnails
Contents