Lontai Endre: A licenciaszerződések alapvető kérdései (Budapest, 1978)

III. fejezet. A licenicaszerződés fogalma és fajai

IOO

Ul. fejezet

egyáltalán nem oltalmazott) műszaki ismeret forgalmát szervező szerződést egy ettől különböző, ún. know-how szerződésnek kell tekintenünk, vagy pedig az említett két szerződésfajta egy általánosabban definiált licenciaszerződés két variánsa.

A kérdés megválaszolása előtt - mintegy előkérdésként - röviden foglalkoznunk kell a know-how fogalmával, oltalmának jogi jellegével.

Számos tapasztalati tény tanúskodik arról, hogy a knowhow jelentősége a műszaki információk forgalmában nagyobb mértékben nő, mint a szabadalmazott megoldásoké.35 A licenciaszerződések mintegy 70-80%-a irányul vagy kizárólag know-how szolgáltatására, vagy arra is,36 sőt az ilyen „kombinált” licenciák aránya bizonyos területeken a 90%-ot is meghaladja.37 Hazai tapasztalataink is igazolják ezeket az arányokat.38 A know-how-t (is) tartalmazó szerződések esetén elérhető licenciadíj mértéke mintegy négyszerese a szabadalmi licencia nyújtása során elérhető díjnak.39

35 így MÁDI: id. mű, 65. és köv. old., illetőleg GAZDA I.: „A knowhow helye az iparjogvédelemben és a licenciakereskedelemben” MIÉ Közleményei, 1.

36 így LINDEN: id. cikk, V. M. FJODOROV: „Voproszü iszpolzovanyija nou-hau v szovremennüh uszlovijah”, Voproszü izobretatyelsztva, 1975. 3., V. A. RJABOV: „Szogyerzsanyije nou-hau v objektah licenzij”, Voproszü izobretatyelsztva, 1977. 2.

37 így pl. a műszergyártás területén kötött licenciaszerződések bolgár praxisában. Ld. erre B. OROZOV: „A licenciaszerződésekkel kapcsolatos kizárólagos és nem kizárólagos jogok a műszergyártásban”, Űjítók Lapja, 1972- 13.

38 A vizsgálatba (ld. Jelentés a szerződéses rendszer vizsgálatáról) bevont licenciaszerződések 94-95%-ánál szerepelt know-how (is) a szerződés tárgyaként.

39 E. E. FILIPPOVSZKIJ: „Patyentnaja szisztyema i naucsno-tyehnyicseszkij progressz v kapitalisztyicseszkib sztranah” Moszkva, 1972. Nauka.