Lontai Endre: A licenciaszerződések alapvető kérdései (Budapest, 1978)
III. fejezet. A licenicaszerződés fogalma és fajai
A szerződés fogalma és fajai 91 vonhatók-e a licenciaszerződések fogalmi körébe, vagy idetartoznak-e pl. a védjegyre, általában árujelzőkre, ipari mintákra vonatkozó felhasználási szerződések is. Erre vonatkozóan az elmélet álláspontja inkább indirekt módon következtethető ki. Azok a szerzők, akik a „parttalan” licenciafogalom hívei, természetesen ezeket a szerződéseket is licenciaszerződéseknek minősítik.16 Azok viszont, akik a licenciaszerződés közvetett tárgyának műszaki jellegét hangsúlyozzák, feltehetően a korlátozott fogalmi kör hívei.17 Kétségtelen - bár ez aligha döntő elméleti érv hogy mind a gyakorlatban, mind a normatív szabályokban megtaláljuk a védjegylicencia megjelölést.18 Az iparjogvédelem kategóriával jelölt, a gazdasági fejlődés következtében történelmileg kialakult jelenségcsoport alapjában három - viszonylag elkülönült, de összetartozó - területet foglal magában: a műszaki jellegű alkotásokra vonatkozó - általában találmányi-szabadalmi jogként tárgyalt- jogviszonyokat, a vállalat és az áru megjelöléséhez fűződő jogviszonyokat, tehát a tág értelemben vett „goodwill” területét, s végül a versenyjogot.19 E három speciális területet elsősorban az kapcsolja össze, hogy az e körben érvényesülő jogintézmények kiemelkedő funkciója - szemben a szellemi alkotások másik nagy területével, a szerzői joggal- gazdasági jellegű, elsősorban a jogosultak gazdasági ér-16 Ld. az 1. lábjegyzetben hivatkozott forrásokat. 17 Ld. a 2. lábjegyzetben idézett álláspontokat. 18 így az 1969. évi IX. tv. (Vt.) 8. §-a is használja a védjegy-licenciaszerződés megjelölést. 19 Ld. erre különösen VLLÁGHY M.: „Gazdaságpolitika és polgári jog”, Budapest, 1969. Doktori értekezés, Kézirat.
