Lontai Endre: A licenciaszerződések alapvető kérdései (Budapest, 1978)
II. fejezet. A licenciaszerződések szabályozása
A szerződések szabályozása 67 nes átadására kötött licenciaszerződés;32 a védjegy-licenciaszerződés. A szabályozás formáját tekintve az elméletileg lehetséges szabályozásvariánsok közül egyáltalán nem látszott célszerűnek egy egységes jogszabály kialakítására való törekvés. Ez - a jogrendszerek eltérései következtében - kevesebb sikerrel és feltétlenül hosszabb időt igénylő előkészületekkel járt volna. A KGST korábbi praxisára is építve, tulajdonképpen két megoldás kínálkozott, nevezetesen általános szerződési feltételek kidolgozása, illetőleg az egyes variánsokra mintaszerződések megkonstruálása. Az általános (vagy típus-) feltételek útján történő szabályozás mellett számos érv szólt. Ilyen nevezetesen, hogy a licenciaszerződések területe tipikusan a mikroszintű, vállalatközi kooperáció területe. Ennélfogva a választandó szabályozási módnak messzemenően biztosítania kell a vállalati érdekek lehetőleg megfelelő tükrözését, kezdeményezési lehetőségeiket, egyszóval a minél teljesebb szerződési szabadságukat. Figyelembe kell továbbá venni, hogy a licenciaszerződések hangsúlyozottan egyedi ügyletek, előkészítésük és megkötésük különleges szakértelmet, a műszaki, gazdasági és jogi aspektusok komplex mérlegelését és alkalmazását követeli meg. Ezért olyan szabályozási formák alkalmazása kívánatos, amelyek alapvetően segítő, orientáló jellegűek, lényegében egy olyan feltételjegyzéket (checking list) tartalmaznak, amelyben a le-32 Egy ilyen szerződésvariáns kidolgozását elvileg nem lehet ellenezni. Nem kizárt a licenciának ingyenes szerződés keretében történő nyújtása (ld. VILÁGHY M.: „A szellemi alkotások joga:', Budapest, 1975. Tankönyvkiadó, 188. old.), még ha feltehetően nem is túlságosan gyakran fog sor kerülni ennek a variánsnak az alkalmazására.
