Lontai Endre: A licenciaszerződések alapvető kérdései (Budapest, 1978)

I. fejezet. A tudományos-műszaki kooperáció gazdasági kérdései

24

1. fejezet

vetkezetes, aktív licenciapolitikát alakítottak ki. Különösen 1963-tól figyelhetők meg ennek imponáló eredményei.19 Csehszlovákia mind a licenciaimport, mind a licenciaexport területén tekintélyes forgalmat bonyolít le szocialista és tőkés országokkal egyaránt. Tőkés partnerei közül kiemelést érdemel az USA, Franciaország, Svájc, Ausztria, NSZK. Svédország, Japán. Licenciamérlege kedvező, pl. 1974-ben a licenciaeladások száma meghaladta a vételekét, igaz, hogy a ráfordításokat tekintve negatív az egyenleg, de az eredmények, tendenciák és koncepciók így is követendő példaként szolgálhatnak.20

Lengyelország aktív licenciapolitikája is a 60-as évek közepétől mutat jelentős fellendülést. 1948-1956 között összesen 227 licenciát vásároltak, 1966-ban már 87-et, 1970-ben 182-t. Különösen nagy jelentőségű volt e vonatkozásban a FIAT-kooperáció, de licenciakapcsolatot építettek ki olyan ismert cégekkel is, mint az Armstrong vagy a Bosch.21

19 Ld. R. KOBZA: „A gazdasági kooperáció fejlesztése népgazdasági érdek”, Hospodárske Noviny, 1974. 28., ill. I. GRONEK: „KGST- tanácskozás Prágában a licenciakereskedelemröl”, Hospodárske Noviny, 1975. 50.

20 Ld. V. KARDASOVA: ,,A csehszlovák licenckereskedelem fejlődése”, Svet Hospodárstvi, 1976. márc. 9., ill. „Aktivan fejlődik a csehszlovák licenckereskedelem”. Rynki Zagraniczne, 1975. jún. 12. (id. Gazdasági cikkek a nemzetközi sajtóból, 1975. 31.). TASNÁDI (id. cikk) utal arra, hogy 1969-1973 között a csehszlovák licenciavásárlások értéke évente 40-50 millió dollár között mozog, mintegy tízszerese ez hazai licenciavásárlásaink összegének.

21 Ld. Z. ZYTOMIRSKI: „A licenciavásárlás szerepe a műszaki-gazdasági fejlődésben”, Zycie Gospodarcze, 1975. jún. 15., ill. G. A. VLASZKIN-Sz. I. SZIMANOVSZKIJ: „Licenzionnaja praktyika PNR”, Voproszü izobretatyelsztva, 1975. 7.