Lontai Endre: A licenciaszerződések alapvető kérdései (Budapest, 1978)

I. fejezet. A tudományos-műszaki kooperáció gazdasági kérdései

A kooperáció gazdasági kérdései

25

Egyre eredményesebb a lengyel licenciaexport is. 1974-ben a licenciaeladás értéke elérte a 30 millió dollárt.22

Az NDK komplex és tudatos műszaki-fejlesztési politikájának szerves részét képezi az átfogó licenciapolitika. Már 1960-1964 között 185 jelentős licenciamegállapodást kötött, majd az 1965-ben kiadott szabályozás (Lizenzverordnung, LVO) óta a növekedési tendencia még jelentősebb eredményeket mutat. 1966-1971 között az NDK licenciaexportja ötszörösére nőtt.23 A szellemi termékek forgalmának e figyelemre méltó eredményei részben az NDK magas műszaki színvonalának, részben annak tudható be, hogy megalapozott közgazdasági elemzésekre és értékelésekre építik licenciakapcsolataikat, illetőleg a tudományos-műszaki fejlesztésre irányuló döntéseiket.24

Románia - Bulgáriához hasonlóan - főként a 70-es években kezdte átfogó licenciapolitikával is elősegíteni gazdasági fejlődését. A KGST keretein belül folyó műszaki együttműködés mellett egyre szorosabb kapcsolatokat épít ki a tőkés országokkal is. Partnerei között elsősorban az NSZK, Hollandia, USA szerepelnek, kiemelkedő a francia cégekkel kiépített kooperációs, s ezen belül licenciakapcsolat, pl. a gépkocsigyártásban (Renault).25

Noha a Szovjetunió tudományos-műszaki potenciálja számos probléma hazai erőkből történő megoldását teszi lehe-22 Eastern Europe Report, 1976. jan. 23.

23 NAJDO-SZIMANOVSZKIJ: id. cikk, FEIGE-SEIFFERT: id. mű, 45. old.

24 Ld. erre újabban R. PÄTZOLD: „Ökonomischer Nutzen von Lizenzen”, Berlin, 1976. Die Wirtschaft.

25 Ld. Sz I. SZIMANOVSZKIJ: „Rol izobretyenyij i licenzij v ekonomika SzRR”, Voproszü izobretatyelsztva, 1977. 4.