Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
III. Érdekek és érdek-összeütközések az iparjogvédelem területén
iparjogvédelem immanens elveinek gyakori összeütközése és az összeütközésekkel kapcsolatosan a közösségi fórumok által hozott döntések „leading case”-ei225 arról tanúskodnak egyrészt, hogy a monopóliumoknak azért nem kell igazán félniük létfeltételeik alapvető korlátozásától, másrészt, hogy nem beszélhetünk a közösségi praxis egyértelműen kikristályosodott elveiről.226 Elsősorban a műszaki alkotások oltalmának területén (szabadalmak, licenciaszerződések) figyelhetők meg a fent jelzett konfliktusok, de pl. a jogok „kimerítésének” problémaköre elsősorban a védjegyjog relációjában vetődött fel élesen, ha nem is a szabadalmi területre való minden átsugárzás nélkül.227 4. „Tulajdonosok” és fogyasztók A fogyasztói érdekekről általában 62. A gazdasági tevékenység „naturális végcélja” a fogyasztás, a termelt javak felhasználása. A fogyasztóért történik tehát „minden”, ez korántsem jelenti azonban, hogy súlya, szerepe, érdekeinek honorálása is ehhez igazodik. Azt mondhatnánk, hogy a versenytársak mintegy közös frontot alkotnak — belső érdekellentéteik ellenére — a fogyasztóval szemben, illetőleg érdek-összeütközéseik ostora is gyakran rajta csattan. A fogyasztót — összhangban a nemzetközi törekvések alapját képező koncepciókkal — szükebb értelemben, mint a természetes személyt, a valóban végső fogyasztót vesszük.228 Az ún. termelő fogyasztó helyzete merőben eltérő, tulajdonképpen a versenytársak kapcsolatában mint egyik aspektus érdemel figyelmet. Megint más, sajátos problémát vet fel az „állam, mint fogyasztó”. Utalok itt a közszállítások vagy az állami kutatásirányítás területére, ahol az állam szerződő partnerként (megbízóként, megrendelőként), azaz fogyasztóként jelentkezik, a tipikus esetben azonban korántsem kiszolgáltatott helyzetben, inkább erősebb, domináló szerződő félként. Az ún. igazgatási szerződéseket, government contract-okat általában jellemzi — ha nem is mindig nyíltan megfogalmazva — a „clauses exorbitantes” súlya.229 225 Pl. a Grundig-Consten, a Continental Can, a Parke-Davis stb. ügyek. Ld. Cawhtra, Módi, op cit.; Beurteilung von Vertriebssystemen, Wettbewerbsverboten und Vereinbarungen über gewerbliche Schutzrechte nach europäischem Kartellrecht, GRUR Int. 1977/7. Újabban cf. az EGK Bizottságának 1982. évi jelentése a közösségi versenypolitikáról, GRUR Int. 1983/10. 226 Módi, op. cit. 227 H. Ullrich: Staatsgrenzen und Warenzeichen, GRUR Int. 1975/8—9.; R. H. Stern: Restrictions verticales imposées en matiére de brevets aux Etats-Unis d’Amérique; Epuisement des droits par suite d’une vente autorisée — la situation aprés l'affaire GTE Sylvania, Prop. ind. 1985/9. 228 Erre a következtetésre jut. M. Pizzio (L’introduction de la notion de consommateur en droit fran9ais, Recueil Dalloz, 1982/13.) is, amikor a fogyasztót a „profikkal” állítja szembe. 229 A problémakörre átfogóan Harmathy A.: Szerződés, közigazgatás,gazdaságirányítás, Budapest, 1983. 92
