Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
III. Érdekek és érdek-összeütközések az iparjogvédelem területén
továbbgyűrűzhet. Ebből következik, hogy egy ilyen türelmi idő bevezetésének akkor lenne realitása, ha ez nemzetközi egységesítés alapján történnék. Ebben a kérdésben jelenleg is számos fórumon, így az AIPPI és az IFIA keretében folyik élénk vita és a WIPO is szervez ez irányú szakértői munkát.209 3. Versenytársak konfliktusai 58. Az árutermelés immanens eleme a piac, a verseny. A versenyben különböző jellegű és nagyságrendű vállalatok, gazdasági tevékenységet folytató szervezetek kerülnek egymással bonyolult, részben horizontális, részben vertikális kapcsolatba. Ez a kapcsolatrendszer a gazdasági szervezeteket részben egymásra utalja, kooperációs kapcsolatokra ösztönzi-kényszeríti, részben alkalmas kiélezni érdekellentéteiket. A versenytársak pozícióit elsősorban gazdasági erőviszonyuk determinálja, de pozíciójuk erősítésére alkalmasak a megfelelő jogi eszközök, így az iparjogvédelem intézményei is. Nem csupán a tág értelemben vett versenyjog szabályai játszanak itt szerepet, de a műszaki alkotások oltalmát, még inkább a vállalat- és árujelzők védelmét szolgáló intézmények is tulajdonképpen versenyeszköz-funkciót látnak el. Az elsődleges jelentőséggel természetesen a par excellence versenyjog bír, aminek feladata a gazdasági struktúra torzulásainak meggátlása, a „tisztességes” verseny (ennek a tisztességnek a tartalma persze „történelmi kategória”) feltételeinek, játékszabályainak biztosítása.210 A verseny tehát együttjár az árutermeléssel, s így nem csupán a tőkés gazdasági rendszer jellemzője, hanem jelen van — más, esetleg erősebb gazdasági törvényektől befolyásoltan — a szocialista gazdaságban is.211 Az iparjogvédelmi intézmények versenyeszköz-funkciója ezért nem elhanyagolható a szocialista országok gazdálkodó szervezeteinek kapcsolatában sem. A versenytársak érdekkapcsolatai, érdekellentétei sokszínűek. Az alábbiakban három sajátos aspektusból vizsgáljuk ezeket az érdekellentéteket, nevezetesen a nagyjából azonos nagyságrendű és rokon tevékenységet folytató gazdasági szervezetek relációjában (horizontális kapcsolatok), a gazdasági tevékenység, az innovációs láncolat eltérő pozícióit reprezentáló szervezetek kapcsolatában (vertikális kapcsolat), s végül a monopolhelyzetekből adódó konfliktusok területén. 209 A 75. kérdéssel kapcsolatos álláspontokra ld. AIPPI Annuaire 1981. Ld. még a WIPO—IFIA hivatkozott (152. lj.) konferenciájának anyagait; Parraghné, op. cit. (143. lj.); A. Huni: Bemerkungen zur Einführung einer internationalen Schonfrist. GRUR Int. 1985/3. 210 Részletesen Vörös op. cit. (25. lj.) különösen pp. 155. et seq. 211 A szocialista árutermelés sajátosságait elsősorban a gazdaság tervszerű irányításának gazdasági törvénye határozza meg. A magyar közgazdasági irodalomban ld. Szabó K., Sinkovics A.. Falusné és mások cikkeit, jó összefoglalásukat adja Vörös, op. cit. pp. 35. et sec 86
