Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)

III. Érdekek és érdek-összeütközések az iparjogvédelem területén

forrásoknak (műszerek, laboratórium, felhalmozott know-how stb.) jelentős szerepe van. Több jogrendszer erre a kategóriára is kiteijeszti a szolgálati minősítést, esetleg a konzekvenciák tekintetében differenciálva.169

Sajátos problémát vet fel a hatályos magyar szabályozás. Míg ugyanis a különböző jogrendszerek megoldásaiban tipikus az, hogy a szolgálati jelleget megalapozó kötelezettséget csak munkaviszony esetén tekinti relevánsnak, jogunk „más jogviszonyból folyó” kötelezettségekkel való összefüggés esetén is szolgálati jellegűnek minősíti a találmányt. A praxisban ebből a rendelkezésből — többek között — olyan probléma is adódik, hogy a kutatási szerződésekre vonatkozó normák és a szabadalmi jogszabályok közötti szinkronhiány esetenként ellentétes döntések alapja lehet.170 (A szabadalmi törvény vonatkozó szakaszának nyelvtani értelmezésére támaszkodva, erősen védhető az a nézet, amely szerint itt nincs konfliktus-veszély, hiszen a szolgálati jelleg fenn- vagy fenn nem állására vonatkozó előírások a „feltaláló”-ra, tehát mindig fizikai személyre vonatkoznak, míg a kutatási szerződések alanyai jogi személyek. Mégis, a Ptk reformját követően a kutatási szerződések alanyait illetően ilyen szűkítés nem megalapozott, azaz elvileg fizikai személlyel is köthető kutatási szerződés. A probléma tehát reális, figyelemmel a jogi személyiséggel nem rendelkező különböző társulások növekvő szerepére is.)

A feltalálónak a szolgálati találmányhoz is személyiségi jellegű és anyagi, vagyoni érdekei fűződnek. Ami a feltalálói minőséghez való jogát illeti, ezt — figyelemmel a már hivatkozott PUE-szabályra — az egyes jogrendszerek (vagy a szabadalmi törvényekben vagy más normában) általában megfelelően rögzítik is.171 Az integritás védelme találmányok esetén másképp érvényesül — az alkotások eltérő jellege folytán —, mint a szerzői jogban. Aligha vitatható a vállalat joga, hogy — gazdasági-műszaki indokok alapján — a szolgálati találmányon változtatásokat hajthasson végre. Elvileg sértheti a feltaláló személyhez fűződő jogait, ha valaki a szolgálati találmány ismertetése során eltorzítja annak lényegét, a gyakorlatban ilyen jellegű sérelemből fakadó jogvita nem ismert.172 Komolyabb problémát vet fel a titokban tartás vagy nyilvánosságra hozás tekintetében gyakorolható feltalálói jog. Hazai jogunk vonatkozásában a többségi elméleti álláspont az, hogy a

169 Ld. Sri Lanka-i törvény 66.§. (2) bek., francia törvény l“r cikk (2) bek. Ld. Weinmiller, op. cit., illetőleg A. Chavanne—J. J. Burst: Droit de la propriété industrielle, Paris, 1980. kül. pp. 85. et seq. A francia gyakorlatban korábban „vegyes” jellegűnek Ítélt találmány így tulajdonképpen ún. opciós találmány lett.

170 Ld. erre Farkas J.: A szolgálati találmányok néhány problémája c. előadását 1975-ben a Magyar Jogász Szövetségben.

171 így a Sri Lanka-i törvény 67.§., francia törvény 4. cikk, mexikói törvény 12.§.

172 A személyiségi jogi — bár vagyoni vonzatoktól korántsem független — hasonló konfliktusok gyakrabban fordulnak elő a szerzői jog területén. így pl. abban az esetben, ha az épület használója, tulajdonosa olyan változtatást kíván végrehajtani, amely az eredeti tervező integritáshoz fűződő jogát sérti. Ld. erre Lontai E.: A szellemi alkotások szerepe a tervezési szerződésekben (Kézirat), Budapest, 1983. A feltaláló érdekei szempontjából érdeksérelemhez vezethet a szolgálati jogosult olyan változtatása a találmányon, amely az eredeti igénypontoktól eltérő megoldáshoz vezet. Ezt a reál'«

76