Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
II. Az iparjogvédelem nemzetközi intézményrendszere; a Párizsi Uniós Egyezmény
Csak példálózva sorolok fel néhány olyan problémát, amelynek megvitatását, tanulmányozását az utóbbi években az AIPPI programjára tűzte. Ilyenek nevezetesen a know-how problémaköre, a szolgálati találmányok kérdései, a szerzői tanúsítvány jelentősége, a kollektív és tanúsító védjegyek, az iparjogvédelem szerepe a fejlődő országok műszaki fejlődésében, az igénypontok értelmezése stb.119 6. Vitás kérdések a PUE területén; az aktuális revízió A PUE jelenlegi revíziójának előtörténete 38. A PUE — mint tulajdonképpen minden életképes nemzetközi megállapodás — eleve a stabilitás és flexibilitás követelményeinek ötvözésére, harmonizálására törekedett. Azt mondhatjuk, hogy a revíziók alapjában sikerrel oldották meg a fejlődés igényeihez történő adaptálását, a felmerült érdek-összeütközések feloldását, mindamellett a PUE alapkoncepciójának, lényeges elveinek megőrzésével. A jelenlegi revízió radikálisabb reformtörekvésekből táplálkozik. Ha csupán a jelenlegi revízió időpontját tekintjük, akkor az — pusztán „számmisztikái” alapon — éppen időszerű volt. Az eddigi revíziók közötti időszakok átlaga ugyanis kb. 14 év.120 A stockholmi revízió után 13 évvel tehát amugyis „méltányos”-nak tűnt egy újabb felülvizsgálati konferencia. A mélyebb kiváltó okok azonban természetesen nem ebben, hanem a nemzetközi politikai helyzet változásaiban gyökereznek. Még akkor is, ha — nézetünk szerint — a PUE elvei és normái általában jelenleg is jól tükrözik az univerzális kooperáció érdekeit, rá kell mutatni arra, hogy a PUE alapjában azonos színvonalon álló, iparilag fejlett, közelálló feltételekkel és érdekekkel fellépő — röviden tőkés gazdasági-társadalmi rendszerű — országok modellőrt épült. Nem számolt (részben nem is számolhatott) azokkal a sajátos, eltérő érdekekkel, amelyek az eltérő fejlettségű, illetőleg más gazdasági-társadalmi rendszert kiépítő országok, országcsoportok — egyre inkább egységes és tudatos — jelentkezésével, a nemzetközi életben növekvő szerepével kerültek előtérbe. 119 Az AIPPI aktuális munkatervében a kővetkező fontosabb kérdések szerepelnek: a versenykorlátozásra és a technológiaátadásra vonatkozó törvényhozás befolyása a know-how szerződésekre; a számítógépprogramok és az integrált áramkörök oltalma; az ipari minták oltalmának jogi és gazdasági jelentősége; a védjegyek és a fogyasztóvédelem; a biotechnológiai találmányok oltalma; a használati minta gazdasági és jogi jelentősége; a nemzetközi védjegyoltalom kérdései. 120 Az egyes revíziós konferenciák között 9—17 év telt el, nem számítva a londoni és lisszaboni konferencia közötti — részben a II. világháború, részben az azt követő „hidegháború” következtében hosszabbá vált — 26 éves periódust. 55
