Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
II. Az iparjogvédelem nemzetközi intézményrendszere; a Párizsi Uniós Egyezmény
elővizsgálat igénybevétele fakultatív. A nemzetközi kutatást végző nemzetközi kutatási szerv (ezek olyan nemzeti vagy regionális szervek, amelyek az előírt személyi és tárgyi feltételekkel rendelkeznek83) feladata a bejelentés tárgyát érintő ismert megoldások, a technika állásának feltárása. A kutatási jelentés nem értékeli a bejelentett találmány oltalomképességét, csupán csokorba szedi a későbbi érdemi elbírálásnál releváns dokumentumokat. A kutatási jelentés ismerete alapján a bejelentő dönti el, visszavonja-e bejelentését vagy annak a megjelölt országokba történő megküldését, az eljárás „nemzeti” szakaszának lefolytatását kívánja. A döntést megelőzően igénybe veheti a nemzetközi eljárás nem-kötelező fázisát, a nemzetközi elővizsgálatot, is. A nemzetközi elővizsgálati szerv (ezek köre lényegében — bár nem teljesen — azonos a nemzetközi kutatási szervekével) már szabadalmazhatósági szempontból vizsgálja a bejelentést. Nem ugyan arra nézve, hogy a megjelölt országok szabadalmazhatósági kritériumainak mennyiben felel meg, hanem a nemzetközi standardek alapján általánosan elfogadott, absztrahált kritériumok alapján. Az elővizsgálati jelentés tehát arra ad — pozitív vagy negativ — választ, a bejelentett találmány új-e, iparilag (gyakorlatban) alkalmazható-e és eléri-e a találmányi szintet (nem nyilvánvaló-e). Az ekként kapott, most már szabadalmazhatóság szempontjából is megalapozott információk alapján a bejelentő kérheti a megjelölt országokban a szabadalmi eljárás lefolytatását. A PCT szerinti eljárás előnyt jelent a bejelentőnek. Egyszerűbb és olcsóbb az eljárás, továbbá az előzetes információk (kutatási és elővizsgálati jelentés) alapján kellően mérlegelhető a szabadalmazás esélye. Ezenkívül praktikusan meghosszabbodik az elsőbbségi idő is.84 Előnyös a PCT a nemzeti szabadalmi hivatalok szempontjából is. A kutatási jelentés és az elővizsgálati jelentés alapján számos bejelentés tekintetében a további vizsgálatok megtakaríthatók, illetőleg legfeljebb — a nemzeti szabadalmi jogszabályokban rögzített sajátos feltételek kielégítésére — kiegészítő vizsgálatokat kell végezni. Komoly tehermentesítést jelent tehát a PCT. másrészt nagy valószínűséggel lehet állítani, hogy az ilyen eljárás során adott szabadalmak — a tagországok jó részében érvényesülő vizsgálati színvonalat meghaladó — erős szabadalmak lesznek. Elősegíti a PCT a szabadalmi bejelentések alakiságainak egységesítését, továbbá az anyagi kritériumok — közvetett — közelítését is. Nem lebecsülhető a PCT információs funkciója sem, nevezetesen az az előírás, hogy a bejelentést és a kutatási jelentést 18 hónap elteltével közzé kell tenni. (A közzététel a jogrendszerek többségében ideiglenes oltalmat is eredményez.) 83 A PCT-t végrehajtó Szabályzat megszabja a nemzetközi kutatási szervvel kapcsolatos minimális feltételeket (36. szabály), nevezetesen legalább 100 főfoglalkozású, műszakilag kvalifikált szakember, megfelelő technikai és egyéb (nyelvi, fordítási stb.) feltételek, minimális dokumentáció stb. 84 Ezt közvetetten az biztosítja, hogy a nemzeti hatóságok nem kezdhetik meg az eljárást 20. illetőleg 25 hónappal a benyújtást követő időpontnál korábban. 41
