Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)

II. Az iparjogvédelem nemzetközi intézményrendszere; a Párizsi Uniós Egyezmény

Meg kell még jegyezni, hogy a bejelentő nem csak azt határozhatja meg, milyen országokban (megjelölt, illetőleg kiválasztott országok) kivánja a szabadalmi eljárást lefolytatni, de választhat a különböző oltalmi formák között is. Bejelentése irányulhat szabadalomra (esetleg regionális szabadalomra), szerzői tanúsítványra vagy használati mintára (esetleg vagylagosan is).

26. Formálisan tulajdonképpen nem minősül a PUE mellékegyezményének, inkább afféle reál (sőt — figyelemmel arra, hogy a WIPO főigazgatója egyidejűleg az UPOV igazgatója is — perszonál-)-unióban van vele az új növényfajták oltalmára 1961-ben Párizsban kötött egyezmény (UPOV), a tartalmi elemzés alapján azonban aggály nélkül sorolhatjuk a PUE-vel fémjelzett iparjogvédelmi rendszer szerves elemei közé. Az új növény- (és esetleg állat-) fajták oltalmát számos jogrendszer biztosítja, egyesek a szabadalmazható találmányok körébe vonva, mások sajátos fajtaoltalmat nyújtva. Mivel ez utóbbi — a lényeges tartalmi azonosságok mellett is — mégsem teljesen szabadalom-konform intézmény, az UPOV bizonyos distanciát tart a PUE-töl. Az UPOV (amelynek jelenleg 17 állam a tagja,85 s amelyet két ízben, 1972-ben és 1978-ban felülvizsgáltak) lényeges előírásai az alábbiak.86 A tagországok kötelesek a nemesítés eredményeként létrejövő új növényfajták tekintetében — akár szabadalmi formában, akár speciális fajtaoltalommal — oltalmat nyújtani, elvileg valamennyi növény tekintetében, ezek körét azonban fokozatosan vonják be az oltalom körébe, 13 fajtában határozva meg a minimális kört. Az oltalmi idő legalább 15, egyes fajták tekintetében 18 év. Az oltalom kizárólagos jellegű s annak alapján a jogosult kizárólagosan termelheti, eladhatja és kereskedelmi forgalomba hozhatja a szaporítóanyagot. Az oltalom megadásának materiális kritériumait az Egyezmény az újdonságban (vagy megkülönböztető jellegben), a fajta egyneműségében és állandóságában, illetőleg a megfelelő fajtaelnevezésben határozza meg. Az UPOV — más iparjogvédelmi egyezményekkel összehasonlítva — részletesebb anyagi jogi előírásokat tartalmaz, erőteljesen törekszik a szorosabb uniformitásra. (Részben ennek következménye a csatlakozás feltételeinek viszonylagos szigorúsága is, nevezetesen, hogy megkivántatik az Unió Tanácsának előzetes nyilatkozata a csatlakozni kívánó ország normáinak UPOV-konformitását illetően.)

27. Végül a műszaki (tudományos) alkotásokkal kapcsolatos egyezmények körében kell megemlítenünk az — egyébként már hivatkozott — 1978. évi Genfi Szerződést a tudományos felfedezések nemzetközi lajstromozásáról (a szerződést eddig 5 állam írta alá, köztük Magyarország is, de csak ketten ratifikálták, így még nem lépett hatályba). Az egyezménynek elsősorban információs, illetőleg a

85 Magyarország 1983-ban csatlakozott az UPOV-hoz. Részben ez indokolta a szabadalmi törvény — nem radikális — 1983. évi módosítását is (1983. évi 5. tvr.). Ld. Pálos Gy.: Magyarországnak az UPOV-hoz történő csatlakozása feltételeiről, MJ 1983/10.

86 Részletesen különösen Pálos Gy.: A nemesített növényfajták oltalmára létesített nemzetközi Egyezmény módosítása. SzK 1978/12.

42