Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
II. Az iparjogvédelem nemzetközi intézményrendszere; a Párizsi Uniós Egyezmény
kisztán, Banglades, Kambodzsa, Laosz), több mint 20 afrikai (különösen sok arab) állam kívül maradt a PUE keretein.63 Ez nem csupán a történelmi fejlődés esetlegességeivel vagy az adott ország iparjogvédelmi infrastruktúrája elmaradottságával magyarázható,64 felfogható bírálatként is. Nem egy fejlődő ország úgy tekint a PUE-re, mint a „gazdagok klub”-jára, amely nem alkalmas tükrözni a fejlődő országok sajátos érdekeit. Az ezzel kapcsolatos érdekütközések elemzésére később térünk vissza (III—IV. fejezetek), itt csupán azt a következtetést kockáztathatjuk meg, hogy alighanem a PUE aktuális felülvizsgálatának eredményeitől is nagymértékben függ, a taglétszám újabb — esetleg ugrásszerű — fejlődésével vagy stagnálásával (netán csökkenésével) kell belátható időn belül számolnunk. A PUE által átfogott intézmények köre 21. Nem csupán a taglétszámot tekintve — fejlődési trendjében és tényleges létszámadataiban — törekszik univerzalitásra a PUE, hanem abban a vonatkozásban is, hogy minél szélesebb körű életviszonyokra, az iparjogvédelem teljes intézményrendszerére kiterjedjen. így mindjárt szűknek mutatkozik az „ipar” jogvédelem vagy „ipari” tulajdon terminológia. A PUE hatályos szövegének 1. cikk (3) bekezdése — némileg más fogalmazásban, de tartalmilag az eredeti egyezményszöveggel azonosan — leszögezi, hogy „... az ipari tulajdont a legtágabban kell érteni, és az nem csupán a szorosan vett iparra és kereskedelemre vonatkozik, hanem egyaránt kiterjed a mezőgazdaságra és a nyersanyagtermelésre, és minden előállított vagy természetes termékre, például borokra, magvakra, dohánylevelekre, gyümölcsökre, háziállatokra, ásványokra, ásványvizekre, sörökre, virágokra, lisztfajtákra is”. A példálózó jellegű felsorolás ötletszerűen kazuisztikus, de így is egyértelműen világos, hogy az Egyezményben szabályozott iparjogvédelmi intézmények célzott 63 Részletesebb elemzésére és értékelésére Ladas, Sunshine—Buxhaum, op. cit. Megjegyzendő egyébként, hogy több olyan állam, amely nem tagja a PUE-nek, tagja a WIPO-nak, így pl. India. 64 Ez persze nem feltétlenül akadály. így pl. Szerbia alapító tagja volt a PUE-nek, noha 1918-ig nem volt önálló szabadalmi törvénye. Mégis azt mondhatjuk, hogy — részben az uniós kötelezettségekkel is összefüggésben — a csatlakozásnak általában materiális feltétele az iparjogvédelmi intézmények bizonyos minimuma. Az univerzalitás szintjénél tehát megalapozottabb pl. a szabadalmi törvénnyel rendelkező (kb. 140) államokat, mint valamennyi független államot (több mint 170) összehasonlítóértékelő bázisnak tekinteni. Ld. erre Bogsch, op. cit. (45. lj.) Kínában pl. komoly előkészületek folytak egy találmányi-szabadalmi törvény megalkotására. Ld. erre Wu Heng: Wirtschaftliche und technologische Entwicklung und die Errichtung eines Patentsystems in der Volksrepublik China, GRUR Int. 1983/8.; illetőleg a szabadalmi törvényt 1984 márciusában ki is hirdették; ld. Kunyi, Huang: Naissance de la premiére Lói sur les brevets de la République populaire de Chine, Prop, ind. 1984/4. 3 33
