Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
II. Az iparjogvédelem nemzetközi intézményrendszere; a Párizsi Uniós Egyezmény
Az uniós elsőbbség érvényesítése során bizonyos körben érvényesül a konvertálhatóság elve is. így szabadalmi bejelentésre építhető a használati mintaoltalomra vonatkozó bejelentés és viszont, használati mintára irányuló alapbejelentéssel kapcsolatos elsőbbség érvényesíthető ipari mintaoltalmi bejelentés során. A stockholmi revízió során beiktatott 4. I) cikk — az uniós elsőbbség érvényesítése szempontjából — a szabadalmakkal azonosan bírálja el a szerzői (feltalálói) tanúsítvány iránt benyújtott bejelentést. 16. Az Egyezmény több általános jellegű rendelkezést fogalmaz meg az egyes iparjogvédelmi intézményekre (szabadalom, védjegy, minta stb.) nézve, mintegy az oltalom minimumát rögzítve. Ezekre a következő pontban térek ki, itt csupán néhány közös szabályra utalok. Lerögzíti a PUE az oltalmak függetlenségének elvét. A műszaki alkotásokra, árujelzőkre stb. vonatkozó jogi oltalmat az egyes országok jogi normái, az azokban meghatározott feltételek teljesítése alapján és az adott ország területére kiterjedő hatállyal biztosítják. Az oltalmak tehát territoriális jellegűek. Ebből folyik, s ezt rögziti le a PUE is, hogy az egyes országokban azonos tárgyú bejelentések, illetőleg oltalmak eltérő szabályozása vagy jogi sorsának változásai egymást — automatikusan — nem befolyásolják. Az egyik országban nyert oltalom nem garantálja tehát, hogy más országban is sikeres lesz a bejelentés (akár az oltalmi kritériumok eltérése, akár a praxis eltérő igényessége következtében), viszont az egyik országban megadott oltalom megszűnése nem érinti a más országokban azonos tárgyra nézve elnyert oltalom érvényességét. Említést érdemlő közös szabály vonatkozik az ún. kiállítási elsőbbségre, kedvezményre. Ennek a szabálynak az értelmében a — szabályszerűen meghirdetett — nemzetközi kiállításokon közszemlére tett árukon alkalmazott találmány, védjegy, minta ideiglenes oltalmat élvez (11. cikk). Ennek a rendelkezésnek az előnye részben az elsőbbség érvényesítése terén jelentkezik, részben — általában — elháritja a saját nyilvánosságrahozatal ujdonságrontó konzekvenciáit. Végül fontos előírást tartalmaz a PUE 12. cikke, amelynek értelmében minden uniós tagország köteles külön iparjogvédelmi hatóságot és központi bejelentési szervet létesíteni (nálunk az Országos Találmányi Hivatal), amely időszaki hivatalos lapjában (nálunk: Szabadalmi Közlöny és Védjegyértesítő) közzéteszi a megadott szabadalmakat, oltalmazott védjegyeket stb. 17. A Párizsi Uniós Egyezmény univerzális, jogalkotó jellegű, nyílt nemzetközi szerződés.52 Ezzel kapcsolatban is alá kell húzni a PUE alapítóinak nagyvonalúságát. A nyíltnak nevezett nemzetközi megállapodások között is találunk ugyanis variánsokat, fokozatokat, a csatlakozás lehetőségét nemegyszer előzetes „káderezéshez”, „felvételi vizsgához” kötik, a PUE csatlakozási rendszere 52 Bohrovszky (45. lj.) és Mádl—Vékás, op. cit.; ld. még H Ballreich—P. Kunz-Hallstein: Zur Frage der Reform des für Revisionen der Pariser Verbandsübereinkunft geltenden Einstimmigkeitsprinzips, GRUR Int. 1977/7.; Pálos Gy.: A Párizsi Uniós Egyezmény és várható módosítása, SZK, 1976/7. 29
