Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
II. Az iparjogvédelem nemzetközi intézményrendszere; a Párizsi Uniós Egyezmény
hangsúlyozottan juttatja kifejezésre a „nyílt kapu” elvét.53 Az Unió nem minősül önálló jogi személy iséggel bíró nemzetközi szervezetnek, hanem a résztvevő uniós tagállamok közösségének együttműködési-igazgatási-pénzügyi egységét jelenti (az Egyezmény igazgatását ellátó WIPO nemzetközi jogi személyiséggel bíró szervezet, ld. erről később). A PUE előírásainak érvényesüléséhez általában belső jogi transzponálás, tehát az egyezmény ratifikálása és belső jogi norma formájában történő kihirdetése szükséges.54 A PUE felülvizsgálata 18. Az iparjogvédelem jellegzetesen olyan jogterület, amely rendkívül érzékeny a műszaki fejlődés által indikált változásokra. A stabilitáshoz, jogbiztonsághoz fűződő érdekek mellett tehát lehetőséget kell biztosítani a korszerűsítésre, módosításra is. Ennek a követelménynek az érvényesítésére szolgál a PUE 14. cikke, amely lerögzíti az Egyezmény felülvizsgálatának, rendszeres revíziójának lehetőségét, sőt szükségességét. A PUE revíziójára eddig hat alkalommal került sor,55 Brüsszelben (1900), Washingtonban (1911), Hágában (1925), Londonban (1934), Lisszabonban (1958) és Stockholmban (1967). (Az aktuális revízió kérdéseire a 38—47. pontokban térek ki.) A hivatkozott revíziós konferenciák feladata a korszerűsítés volt, s ezt a feladatot alapjában teljesítették is. Megállapítható, hogy a PUE szabályrendszere finomodott, tükrözi az oltalmak szélesítésének tendenciáját (ld. erről részletesen a IV. fejezetben), részletesebb megoldások kerültek kimunkálásra. A teljességre és értékelésre törekvés nélkül utalok az egyes revíziók során beiktatott jelentősebb rendelkezésekre.56 A hágai (1925) revízió iktatta az Egyezménybe a szabadalmak függetlenségének elvét (4bis cikk), a fenntartási illeték befizetésének minimális türelmi idejére vonatkozó előírást (5b,s cikk), a tranziteszközök kivételét a szabadalom hatálya alól (5,er cikk), a közismert védjegyek sajátos oltalmát (6b,s cikk), az Egyezmény felmondásának lehetőségét (17bts cikk). A londoni (1934) revízió során az uniós elsőbbség szempontjából releváns találmányi bejelentési egység kérdései, továbbá a hasznosítási kötelezettség, kényszerlicencia szabályai nyertek részletesebb kifejtést. A londoni revízió 53 Beier, op. cit. 54 A PUE hatályos — stockholmi — szövegét Magyarországon az 1970. évi 18. tvr. hirdette ki. A kérdés problematikájáról újabban Bodnár L.: A nemzetközi szerződések államon belüli alkalmazásának főbb kérdései (Disszertáció, kézirat), Szeged, 1983. 55 Az első két revíziós konferencia (Róma, 1886, Madrid, 1890) lényegében eredménytelen volt, így azokat hivatalosan nem is tartják számon. 56 A revíziók eredményeinek más szempontú — az egyes iparjogvédelmi intézményekhez kapcsolódó — áttekintésére Bogsch, op. cit. (45. lj ). 30
