Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
II. Az iparjogvédelem nemzetközi intézményrendszere; a Párizsi Uniós Egyezmény
játszanak. Az ezekkel összefüggő kérdések vizsgálata, az univerzalitás és regíonalitás kapcsolatának és esetleges konfliktusainak elemzése az értekezés más helyén (III. fejezet) történik meg. 2. A PUE létrejötte és fejlődése A PUE létrehozása, gazdasági-jogi környezete 13. Az ismert történeti előfutárokat (velencei dekrétum, Statute of monopolies) követően a 18. század végén került sor az első, mai mércével is korszerűnek minősíthető szabadalmi kodifikációkra, nevezetesen az USA 1790. évi és Franciaország 1791. évi szabadalmi törvényeire.42 A 19. században számos európai ország kodifikálta a szabadalmi jogot, a század 60—70-es éveire — ha nem is konfliktusok nélkül43 — kialakultak az iparjogvédelem nemzeti keretei. A 19. század rohamos ipari fejlődése serkentően hatott az új műszaki alkotások, találmányok alkotására, s ezek széles körű elterjesztését, a gazdasági versenyben hatékony felhasználását sürgette a kapitalista fejlődés imperialista fázisára jellemzően kialakuló monopóliumok érdeke és az intenzív részvételükkel szélesedő világpiac. A nemzeti kereteken túllépő, nemzetközi iparjogvédelmi rendszer kialakítása „felismert szükségszerűség”-gé vált. Az átfogó nemzetközi szabályozást — nem véletlenül -— az USA kezdeményezte.44 Jó alkalmat kínált erre az 1873. évi bécsi világkiállítás, s ezt az alkalmat* felhasználva hívta össze az osztrák kormány a nemzetközi megállapodást előkészítő diplomáciai konferenciát. Az 1873. évi bécsi értekezletei követően további konferenciákra került sor (1878, 1880), immár Párizsban, s végül 1883-ban — ugyancsak Párizsban — került aláírásra „az ipari tulajdon oltalmára” létesült uniós egyezmény.45 42 Lontai. op. cit. (38. lj.) pp. 767. et seq. 43 így különösen Svájcban és Hollandiában gátolták meg gyakorlatilag a szabadalmi kodifikációt a szabadkereskedelmi doktrína képviselői. Ld. Bobrovszky, op. cit. (19. lj.) p. 52. 44 H. Kronstein—I. Till: A re-evaluation of the International Patent Convention, Law and Contemporary Problems, 1947/4. 45 A PUE általános problémáira ld. különösen: G. Bodenhausen: Guide to the Application of the Paris Convention, Genf, 1968.; The International Patent System as an Instrument of Policy for National Development, UNCTAD TD(B)C. 6/AC. 2/3. (1975); R. B. Sunshine—R. M. Buxbaum: Industrial Property Law, University of California, Berkeley, 1977. II. köt. (The International Patent System); Bogsch Á.: A Szellemi Tulajdon Világszervezete, JK 1981/12.; idem: Les cent premiéres années de la Convention de Paris pour la protection de la propriété industrielle, Prop. ind. 1983/7—8.; Bobrovszky J.: Nemzetközi iparjogvédelem (Iparjogvédelmi ismeretek, MIÉ tanfolyami jegyzet, VIII/1.), Budapest, 1980.; idem: Glavnüe voproszü pereszmotra Parizsszkoj konvencii po ohranye promüslennoi szobsztvennosztyi, AJ 1979/1—2.; Plasserand—Savignon, op. cit. pp. 73. et seq. 26
