Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
I. Bevezetés
Az iparjogvédelem internacionalitása 8. Az iparjogvédelem intézményrendszerének előnyös kapcsolódása a gazdaság fejlesztéséhez, az innovációs tevékenységhez nem csupán az előzőekben érintett szempontokra figyelemmel megalapozott. Az iparjogvédelem hagyományosan internacionális jogterület, amint ezt fejlődéstörténete is pregnánsan igazolja.38 (Részben az ebből fakadó pragmatikus megközelítés is egyik tényezője a kérdéses jogterület hivatkozott heterogeneitásának.) Ezért igen hasznosan hathat közre a nemzetközi gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés jogi bázisának megszilárdításában. Nem kis mértékben a nemzetközi iparjogvédelem terén létrejött univerzális jellegű megállapodások, kiemelkedő súllyal a Párizsi Uniós Egyezmény, játszanak szerepet abban is, hogy az iparjogvédelem intézmény- és normarendszere az egyes jogrendszerekben sok vonatkozásban azonos vagy igen közelálló megoldásokat mutat fel. Az iparjogvédelem szakemberei többé-kevésbé „egy nyelvet” beszélnek. Ezt az előnyt a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésénél hiba lenne kellően ki nem aknázni. Az iparjogvédelmi együttműködés során a fentiek szerint bizonyos jogegységesítés már realitás. Ezt meghaladóan is, sok szempontból közelálló, harmonizált megoldásokkal találkozunk. A jogegységesítés, jogközelítés esélyei ezen a területen az átlagosnál jobbak, s mint erre utaltam, ennek a jogegységesítésnek — éppen a tudományos-műszaki és gazdasági együttműködéssel fennálló pozitív kapcsolatára tekintettel — továbbfejlesztése, tökéletesítése több, mint kívánatos. 3. A tanulmány célkitűzései A tanulmány tárgya és célja 9. A téma praktikus aktualitását nagyban aláhúzza a Párizsi Uniós Egyezmény jelenleg folyó felülvizsgálata. Ennek során élesebben jelentkeznek olyan — szélesebb kört is érintő — problémák, amelyek az iparjogvédelem egész területére vonatkoznak és távlati fejlődési esélyeit erősen befolyásolják. Az időszerűséget nagymértékben alátámasztja a ATGST-integráció keretében folyó jogegységesítésijogközelítésx törekvések és megoldásra váró feladatok — az iparjogvédelem területén talán az átlagosnál is jelentősebb — csokra. 38 Lont Ai E.: Iparjogvédelem, in: Állam- és Jogtudományi Enciklopédia, Budapest, 1981. I. köt.; hasonlóan Y. Plasseraud—F. Savignon: L' Etat et iinvention; histoire des brevets, Paris, 1986. pp. 73. et seq. 21
