Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
I. Bevezetés
Az iparjogvédelmi rendszernek a nemzetközi gazdasági kapcsolatok fejlesztésében játszott szerepe, közreműködésének hasznossága általában pozitív értékelést kap. Felmerülnek azonban negatív, kritikai észrevételek, bírálatok, kifogások is, nemegyszer az iparjogvédelem intézményrendszerét, hagyományos szabályait a fejlődés gátjaiként minősítve. Különösen a fejlődő országok, illetőleg egyes csoportjai, szervezetei, „szószólói” hangoztatnak elmarasztaló értékítéleteket, s — szélső esetben — az egész terület haszontalanságát deklarálják vagy legalábbis radikális reformját sürgetik.39 Hazai adottságaink, sajátos fejlődési érdekeink szorosan kötnek a nemzetközi együttműködéshez, annak szélesítését, sokirányú és dinamikus fejlesztését diktálják.40 Nem közömbös ezért — hazai érdekeink tükrében — mérlegre tenni a nemzetközi iparjogvédelmi együttműködés előnyeit, hátrányait, megjelölni a kívánatos fejlesztés irányait, elveit. A tanulmány alapvető célkitűzése ezért megvizsgálni és feltárni — hazai, nemzeti érdekeinket szem előtt tartva, de szélesebb összefüggésben — a nemzetközi iparjogvédelmi együttműködés jellegét, értékelni előnyeit és esetleges hátrányait, elemezni az ezen a területen kibontakozó irányzatokat, törekvéseket, s elvi-elméleti alapot adni az ezzel kapcsolatos gazdaság- és jogpolitikai döntésekhez. Ilyen döntések szükségesek nevezetesen a PUE revíziója során, illetőleg rendszerének hosszú távú fejlesztését érintő álláspontok kialakításához, továbbá a KGST keretében kibontakozó regionális iparjogvédelmi együttműködés kapcsán érvényesítendő koncepciókhoz is. Ezek a nemzetközi együttműködésre vonatkozó álláspontok részben befolyásolhatják hazai iparjogvédelmi rendszerünk továbbfejlesztésének főbb irányait is. A feldolgozás módszere \ 10. A téma feldolgozása során magátólértetődően alkalmazandó módszer a széles körű összehasonlítás. Nemzetközi iparjogvédelmi rendszeren nyilvánvalóan nem csupán a nemzetközi — univerzális és regionális — megállapodásokban rögzített elveket és normákat kell érteni, hanem a különböző jogrendszerekben szabályozott és alkalmazott részletesebb megoldások összességét is. A nemzetközi megállapodások csak a legfontosabb elvek rögzítésére alkalmasak, a ténylegesen kibontakozó 39 Részletes áttekintésére ld. Parragh Gné.: A fejlődő országok fellépésének hatása az ipari tulajdon nemzetközi oltalma területén, különös tekintettel a nemzetközi technológiaátadás jogi szabályozására (Disszertáció, kézirat), Budapest, 1982. 40 Cf. erre különösen Bognár, Köves, Csaba, op. cit.; hasonlóan Földes K.: A hazai és nemzetközi gazdasági tevékenység kölcsönhatása. KSZ 1981/10, Izikné Hedri G.: Magyarország a kelet-nyugati gazdasági kapcsolatokban, Budapest, 1979. 22
