Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)

IV. Aktuális tendenciák a nemzetközi iparjogvédelem területén

védjegyet; a védjegyoltalom lajstromozással keletkezik; sajátos oltalmat nyújt a közismert védjegyeknek; használati kötelezettség terheli a védjegyjogosultat. A tervezet — a jogkimerítés elvére építve — úgy rendelkezik, hogy pusztán a védjegyjog alapján nem gátolható meg a jelzést jogosan viselő áruk importja.

Noha bizonyos kérdések még vitatottak, úgy tűnik, belátható közelségbe került a Közös Piac egységes védjegyjoga. Bizonyos — a hatályba lépés tervezett időpontjához (1985.) képesti — elhúzódás kétségtelenül a nemzetközi védjegyoltalom problémáival (29. pont) is összefügg.

118. Ami a Közös Piac versenyjogéit illeti, azt mondhatjuk, hogy ez a legkialakultabb és a közösségi jog legrégibb múlttal rendelkező — iparjogvédelmi vonatkozású — normarendszere.463 Elvileg szélesen felfogott, aktív versenypolitikát kívánnak érvényesíteni, amelynek célja a nemzeti piacok fokozatos összeolvasztása. Ehhez képest a közösségi versenypolitika nem csupán a hagyományos versenyszabályokra helyez súlyt, de az „egyenlő esélyek” érdekében beveti az adópolitika, a szubvenciók, a vállalati struktúrákra vonatkozó normák stb. egész eszköztárát. Természetesen a szoros értelemben vett versenyjogi szabályozás is jelentős, különösen annak antitrust, kartelltilalmi vonatkozásai. Az elvek természetesen nem könnyen és főleg nem következetesen érvényesülnek, hogy csak arra reális ellentmondásra utaljak, ami a kooperációk szükségessége és a piaci dominancia káros következményeinek lehetősége között feszül. Elvben a közösségi szervek (a Bizottság vagy a Bíróság) pozitiven értékelik az olyan koncentrációt, amely a jobb ellátást, a technológiai fejlesztést, a modernizálást szolgálja, de hogy az adott esetben (pl. egy monopolhelyzethez vezető licenciaszerződés vagy kooperációs szerződés kapcsán) mi lesz az előnyök és hátrányok összemérésének eredője, nagyon nehéz előre megjósolni.464 A gyakorlatban ezért számos bizonytalansággal, nemegyszer az elvek torzulásával találkozunk. A közösségi versenyjog mindenesetre eredményezett bizonyos regionális jogközelítést is, a tagországok belső versenyjoga sok tekintetben igazodott a közösségi koncepcióhoz.465 Újabban törekvések figyelhetők meg a fogyasztóvédelmi aspektusok érvényesítésére is.466

119. Végül meg kell említenünk, hogy elképzelések vannak az eredetmegjelölések és származási jelzések jogi oltalmának közös piaci szintű harmonizálására is.467

443 Részkiesen Mádl, op. cit. kül. pp. 78. et seq., 205. et seq.; Vörös: op. cit. pp. 225. et seq.; E. Ulmer: Die Bekämpfung des unlauteren Wettbewerbs im Gemeinsamen Markt, GRUR Int. 1973/4.

444 Némi tájékozódást biztosít az EGK Bizottságának időszakos jelentése a versenypolitikáról (pl. GRUR Int. 1983/10.), a döntési tendenciákról.

445 Vörös, op. cit. pp. 240. et seq.

444 H. de With: Vereinheitlichung des Wettbewerbsrecht in der EWG und Verbraucherschutz, GRUR lnt. 1976/7.

447 F. K. Beier: Das Schutzbüderfnis für Herkunftsangaben und Ursprungsbezeichnungen im Gemeinsamen Markt, GRUR Int. 1977/1.; A. Mattéra Ricigliano: Vindication d’origine sur les produits et les régies sur la libre circulation des marchandises á l’intérieur de la Communauté, Diritto Cornunitario e degli Scambi Inlernazionali, 1975/2.

174