Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
IV. Aktuális tendenciák a nemzetközi iparjogvédelem területén
e) Az iparjogvédelmi integráció eredményei a KGST-ben 120. A KGST-n belül három szervezet is foglalkozik — esetenként némi átfedésekkel és hatásköri ütközésekkel — az iparjogvédelem területére eső együttműködés kérdéseivel.468 A Tudományos-Műszaki Állandó Bizottság számos anyaga érint pl. találmányokkal összefüggő kérdéseket, kiemelkedő szerepe van ezek közül az 1972-ben elfogadott „A KGST tagországok tudományos-műszaki együttműködésének és a KGST-szervek e téren kifejtett tevékenységének szervezési, módszertani, gazdasági és jogi alapjai” címet viselő dokumentumnak. A Jogi Értekezlet keretében kerültek kimunkálásra a licencia-mintaszerződések, továbbá jelenleg is folyik a kutatási-fejlesztési szerződések variánsaira vonatkozó mintafeltételek és/vagy mintaszerződések kidolgozása. Ezek hangsúlyozottan diszpozitív, orientáló minták, amelyeket az érdekelt szervezetek, vállalatok belátásuk szerint használhatnak fel. Az iparjogvédelem igazi gazdája a KGST szervezetrendszerében a Találmányi Hivatalok Elnökeinek Értekezlete, amely tulajdonképpen már 1959-től működik, 1971-től KGST-szervként. Az Értekezlet számos ajánlást fogadott el pl. a találmányok fogalmáról, az igénypontok szerkezetéről stb., amelyek jó része a nemzeti jogalkotásban is tükröződik. Kiemelkedő jelentőségű három megállapodás. 121. Az 1973. évi moszkvai megállapodás „a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés során a találmányok, ipari, használati minták és védjegyek jogi oltalmáról,”469 tulajdonképpen a közös találmányok kérdéseit szabályozza, ideértve az egyes részvevők rendelkezési jogát, az oltalmazás kérdéseit, annak formáját, a felek jogait és kötelezettségeit az oltalmazott találmányok belső vagy harmadik országban történő hasznosítása esetén, a feltalálók jogait, nevezetesen díjazásukat stb. A közös találmányokkal kapcsolatos rendelkezést illetően a megállapodás alapvető szabályozása az, hogy ki-ki a saját országában kizárólagos jelleggel rendelkezik a közös találmánnyal, harmadik országot illetően pedig közös a rendelkezés. (Ez természetesen nem jelenti azt, hogy bármelyik országban történő bejelentésnél nem kell valamennyi résztvevőt szerepeltetni, illetőleg valamennyi feltalálót feltüntetni.) A hivatkozott megoldást illetően megalapozott aggályok merülnek fel, nevezetesen arra alapozva, hogy a résztvevő országok hasznosítási lehetőségei — nagyságrendi eltérésekre is figyelemmel — erősen eltérők *** Átfogóan Bobrovszky, op cit. (19, 45. lj.); Sz. Szimanovszku—I. Cservjakov: A KGST- tagországok együttműködése a találmányügy területén, SZK, 1979/6.; Lontai E.: A szocialista iparjogvédelmi integráció egyes kérdései. MIÉ Közleményei, 13.; G. Schönfeld. Die Zusammenarbeit der Mitgliedsiaaten des RGW auf dem Gebiet des Erfindungswesen, Potsdam-Babelsberg, 1978. 449 Magyarországon kihirdetve az 1975. évi 8. tvr-rel. Értékelésére Id. M. Müller—G. Schönfeld: Rechtsschutz gemeinsam geschaffener Erfindungen. N. 1981/10. 175
