Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
IV. Aktuális tendenciák a nemzetközi iparjogvédelem területén
d) A Közös Piac iparjogvédelmi rendszere 115. Az 1957. évi Római Szerződéssel létrehívott Európai Gazdasági Közösség hasonló gazdasági struktúrájú, igen közelálló fejlettségi szintű és földrajzilag zárt országcsoport rendkívül szoros regionális integrációs közössége. A tőke- és munkaerő elvileg szabad áramlását biztosító, vámuniót is megvalósító zárt közösség kezdeti célkitűzései között szerepelt a gazdasági integrációt elősegítő és tükröző jogegységesítés is.454 Az iparjogvédelem terén ennek leglátványosabb eredményei a szabadalmi jogban jöttek létre. A szabadalmi jog területén bizonyos részeredmények már az integráció viszonylag korai szakaszában mutatkoztak. 1953-ban megállapodás született a szabadalmi bejelentések alakiságainak egységesítéséről, 1954-ben a szabadalmi osztályozásról (ez nőtt át az 1971. évi univerzális megállapodássá), 1963-ban a szabadalmazhatóság materiális kritériumai tekintetében (ez utóbbi végül is csak 1980-ban lépett hatályba, s mintegy közbenső „munkaanyag”-ként részben beolvadt a Müncheni Megállapodásba).455 Az 1959—62 között kidolgozott első tervezet után hosszabb stagnálás következett, az előkészítő munkák csak 1970-ben váltak intenzívvé.456 Az Európai Szabadalmi Rendszer tulajdonképpen szélesebb körét fogja át a nyugateurópai országoknak, mint a Közös Piac, figyelemmel azonban arra, hogy a Müncheni Megállapodás tagjainak „kemény magját” a közös piaci országok képezik, továbbá arra, hogy a Müncheni és a Luxemburgi megállapodások, sőt a PCT előkészítése párhuzamosan, egymásra többszörös tekintettel történt, joggal könyvelhető el közös piaci eredményként az' Európai Szabadalmi Rendszer is. A végül is 1973-ban aláírt Müncheni Egyezményt (pontosabban az Európai Szabadalom Engedélyezéséről szóló egyezményt, röv. EPÜ, EPC) eddig 11 állam ratifikálta, 1978. júniusában lépett hatályba. Ez a megállapodás az iparjogvédelmi integrációk intenzívebb variánsai közé sorolandó. Egyrészt jelentős anyagi jogi egységesítést valósít meg, másrészt szervezeti egységet is teremt. Az Európai Szabadalmi Hivatal előtti eljárás során a bejelentő által megjelölt tagországokra nézve a Hivatal engedélyezésével Európai Szabadalom nyerhető, amely egyenértékű az adott tagország nemzeti szabadalmával. 454 Módi, op. cit. 455 A 14 cikket tartalmazó megállapodás korszerű módon határozza meg a szabadalmazhatóság feltételeit (abszolút újdonság, a jogellenes publikációhoz és a kiállításhoz fűződő kedvezmény kivételével, ipari alkalmazhatóság, feltalálói tevékenység), a kizárások jellegzetes eseteit (növény- és állatfajták), a feltárás és az igénypontok funkcióját. Ld. Somorjay, op. cit. (287. lj.); Baxter, op. cit. 456 Bobrovszky, op. cit. (45. lj.), továbbá J. B. Van Benthem: Die Ergebnisse der Münchner Diplomatischen Konferenz, GRUR Int. 1973/10. 170
