Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
IV. Aktuális tendenciák a nemzetközi iparjogvédelem területén
kölcsönös tájékoztatási (és rendszerint a tökéletesített megoldásra rendelkezési jogot is adó) kötelezettség. Ha nem is olyan fokban, mint ezt a kutatási szerződéseknél láttuk, a licenciaszerződésekben is szerepe van a — műszaki és információs — kockázatnak. Ez indokolja a felelősség korlátozását ezekben a szerződésekben. Mindkét szerződésfajtára nézve leszögezhetjük, hogy ezek a szerződések tartós, bizalmi kapcsolatokat hoznak létre a felek között. A szankciók szerepe ezekben a kapcsolatokban másodlagos jelentőségű, a felek érdek- és kockázatközösségét elsősorban az együttműködés részletes szabályozásával, különösen pedig a megfelelő díjazási variáns megválasztásával kell biztosítani.434 105. Az iparjogvédelem e két alaptípusa nemritkán együttesen, vegyes jellegű szerződésekben ötvöződik. Más, különösen társasági, kooperációs stb. szerződések tartalma is gyakran gazdagodik ezekre a szerződésekre jellemző elemekkel. c) Vitatott szerződési feltételek 106. A nemzetközi gyakorlatban kialakultak a licencia-szerződéseknek bizonyos szokásos feltételei. Egyes ilyen feltételek előnyös vagy hátrányos voltát nem könnyű megítélni, hiszen ezeknek a szerződéskomplexumban elsősorban helyi értéke van, félrevezető lehet egyes feltételekre vonatkozó értékítéletet az összefüggésekből kiragadva megfogalmazni. Ezzel a fenntartással ugyan, de felleltározhatók azok a feltételek, amelyek ellen kifogások emelhetők. A vitatott szerződési feltételek elsősorban a licencia-szerződések kapcsán merülnek fel, de ennél szélesebb körben is, általában a technológia átadását szolgáló különböző szerződésfajtákná1, így pl. a beruházási, műszaki segítségnyújtási, szállítási stb. szerződések esetén is.435 Elsősorban a fejlődő országok oldaláról vetik fel élesen egyes szerződési feltételek egyoldalú, „kizsákmányoló” jellegét. Számos — és nem is csupán fejlődő — ország joga néhány ilyen feltételt kifejezetten tilalmaz, érvénytelenségi szankcióval sújt 436 Nem csupán egyes országok jogrendszere tükröz ilyen negatív értékítéletet, hanem a fejlődő országok csoportja nemzetközi síkon is frontális támadást 434 Lontai E.: Razvityije dogovornovo prava v uszlovijah naucsno-tyehnyicseszkoj revoljucii, in: Szocialiszlyicseszkoje goszudarsztvo, pravo i naucsno-tyehnyicseszkaja revoljucija, Moszkva, 1975. 435 Átfogó listát közöl Stumpf, op. cit. 436 Ilyen korlátozásokat tartalmaz a nigériai, a brazil, a mexikói, az argentin jog, Malawi és Sri Lanka szabadalmi törvénye, de pl. az angol szabadalmi törvény is. Ld. Lontai E.—MÁD! Cs.: Licenciaforgalmi ismeretek (M1E tanfolyami jegyzet), Budapest, 1981.; H. Neubauer: Marktwirtschaftlicher Ansatz bei der Neuregelung des Technologietransfers nach Argentinien, GRUR Int 1981/10.; D. Rangel Medina: L’application de la Lói sur les inventions et les marques en Mexique, Prop. ind. 1982/1.; E. D. Aracama Zorraquin: Nouvelle législation en Argentine: la Lói sur les marques et les désignations et la Lói sur le tranfert des techniques, Prop. ind. 1982/2. II 161
