Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
IV. Aktuális tendenciák a nemzetközi iparjogvédelem területén
szerződéskötés.417 A know-how-nak tehát van jogi oltalma, ez azonban kétségtelenül nem olyan erős és hatékony, mint a szabadalommal nyerhető védelem. A know-how oltalmának jellege vitatott, a többség tagadja az oltalom abszolút jellegét, ennek megengedettsége mellett is hangsúlyozandó, hogy itt az esetleges „abszolút” jelleg erősen „relatív”.418 Egyedülálló kodifikációs kísérlet eredménye a Ptk 1977. évi reformja során választott megoldás, amely elvileg rögzítette 86.§ (3) és különösen (4) bek-eiben a know-how oltalmát. Más kérdés, hogy a lakonikus rendelkezést a jogalkalmazás során kell tartalommal kitölteni, s e vonatkozásban nem kevés probléma vár még megoldásra,419 különösen a pénzügyi szabályoknak a know-how jelentőségéhez igazítása terén (bár szabadalmi jogunk hivatkozott megoldása a szabadalom know-how-vá transzformálását illetően alkalmas a hátrányos pénzügyi diszkrimináció elhárítására), vagy a szolgálati viszonyban létrehozott know-how szerzőjének jogi pozíciójával és díjazásával (amennyiben nem újításként kezelik) kapcsolatban. Mindenesetre a fenti fejtegetések alapján leszögezhetjük, hogy a know-how iparjogvédelmi „intézmény”,420 s — bár kétségtelenül Jánusz-arcú, mégis — inkább az adott műszaki alkotások sajátos oltalmi formáját jelenti, mint bizonyos alkotásfajták jelölésére szolgál. Más kérdés, hogy mennyiben jelent előnyt vagy hátrányt a know-how-kénti oltalom választása adott esetben az egyébként — adott esetben — igénybe vehető szabadalmi oltalomhoz képest. A vállalati stratégia szempontjából jelentkező — nem rizikómentes — előnyöket már említettem. Kétséges azonban, hogy makroszintű megközelítéssel előnyös tendenciaként értékelhető-e know-how dinamikusabb előretörése a szabadalmazáshoz viszonyítva. Végül is a szabadalmi oltalom együttjár az új megoldás nyilvánosságra hozásával, míg a know-how-kénti kezelés rendszerint továbbra is titokban tartja az előnyös műszaki információt.421 e) Az újítások jogi oltalmának variánsai 101. Az újítást mint műszaki alkotást a találmánytól egyrészt az újdonság megkívánt foka, az ún. relatív újdonság követelménye, másrészt — az előbbivel szoros összefüggésben — a megoldás szintjével szemben támasztott alacsonyabb 4,7 W. Linden—J. J. Wahlich: Grundfragen des vertraglichen Rechtsschutzes für Know-how, N, 1978/9.; idem: Die Rechtslage von Know-how nach dem G1W N, 1979/2. 418 Trotter (op. cit. 28. lj./l. köt. p. 81.) „unvollkommenes Ausschliessungsrecht”-nek nevezi. 419 Bacher V.: A know-how jogi szabályozása és a feltalálói díjazás joggyakorlata a magyar jogban az innovációk előmozdítására, UL, 1980/6. 420 Tehát — a tulajdonjogi elmélet terminológiája alapján — industrial „property”. Az ezzel a minősítéssel kapcsolatos aggályokra és érvekre Id. Cornish, op. cit. (160. Íj.) pp. 289-291. 421 Nyomatékosan hívja fel ezekre a veszélyekre a figyelmet W. Linden: Theoretische Aspekte des Wirtschaftsvertrages über wissenschaftlich-technische Leistungen, St.u.R. 1974/10.; hasonlóan Bobrovszky, op. cit. (19. lj.) p. 164. 156
