Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
IV. Aktuális tendenciák a nemzetközi iparjogvédelem területén
— A szabadalmak után fizetendő használatiengedély-díjak nem befolyásolják hátrányosan a fejlődő országok devizamérlegét. Például Japán 1964-ben 6396 millió dollárt fizetett ki gyógyszeripari technológia bevezetéséért, de ... a kiadás tizenhatszorosát takaritotta meg. Japán tüneményes ipari fejlődése a japán kormány és az ipar véleménye szerint kiegyenlített szabadalmi intézményének tulajdonítható. . Úgy tűnik, az érvek és ellenérvek szaldója a szabadalmi oltalom pozitív értékeléséi húzza alá, s ez a magyar jogalkotó konzekvens álláspontja is. Az esetleges negatív konzekvenciákkal kapcsolatban nyomatékosan rá kell mutatni arra, hogy a szocialista (magyar) polgári jog alapelve a jogok társadalmi rendeltetésévé összhangban történő gyakorlásának követelménye, s az ezzel ellentétes joggyakorlás joggal való visszaélésnek minősül. A szabadalmasnak nem csupán — abszolút szerkezetű, kizárólagos —jogai vannak, hanem kikényszeríthető kötelezettségei is. A szabadalmi oltalom tárgyi hatálya; az igénypontok 94. A szabadalmi oltalom időleges monopolhelyzetet biztosít jogosultjának. Ennek ellentétele, hogy a szabadalmas hozza nyilvánosságra megfelelő módon az oltalmazott találmányt, megoldást, tárja azt fel, annak érdekében, hogy az oltalmi idő lejárta (vagy az oltalom más okból korábban történő megszűnése) esetén a találmány közkinccsé válhassék. A nyilvánosságra hozatal tehát az oltalmat biztosító szabadalmi eljárás keretében történik. Ennek során rendkívül lényeges annak megállapíthatósága, mit is oltalmaz a szabadalom, mi ennek az oltalomnak a tárgyi hatálya. A posszibilis konkurensnek tudnia kell, milyen magatartása minősül bitorlásnak, hol maradt lehetősége új megoldások kutatására. Az oltalom határainak megvonásánál a modern szabadalmi jogban alapvető jelentőségű az igénypont. Az igénypontok jellegének, jogi hatályának az egyes jogrendszerek eltérő fontosságot tulajdonítanak. A gazdag variánsok között találunk igen szigorú gyakorlatot, az igénypontok szoros értelmezését éppúgy, mint kiterjesztő értelmezést, a „találmányi gondolat” oltalmát (az angol „pith and marrow” doktrína, a német megközelítés).383 A szabadalmas érdeke nyilvánvalóan az, hogy minél tágabban értelmezzék az igénypontot, minél szélesebb körben élvezhesse kizárólagos pozícióját, míg a versenytárs érdeke a minél szorosabb értelmezés mellett szól. Ezek a pozíciók azonban megfordulnak, megfordulhatnak. A jogbiztonságot az szolgálja, ha mindenki számára nyilvánvalóak az oltalom határai, másrészt a túlzott szigorúság méltánytalan lehet az igénypontot adott esetben „szerencsétlenül” fogalmazóval szemben. (Persze korántsem mindig igénypontszerkesztési „műhibáról” van szó. Az adott technikai terület objektív fejlődése is vezethet az oltalmi kör határainak olyan változásaihoz, amelyekkel a megfogalmazás idején egyszerűen nem lehetett 383 Somorjay, op. cit. (287. lj.) pp. 99. et seq.; Gödölle 1.: A szabadalmi oltalom tárgyi terjedelme néhány külföldi országban, MIÉ Közleményei, 18. 143
