Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
IV. Aktuális tendenciák a nemzetközi iparjogvédelem területén
rendszer elleni ,,támadások" típusait Beier a következőképp csoportosítja: támadások a fejlődő országok részéről, a szocialista országok oldaláról, a kartelljog (antitrust-jog) képviselői részéről, illetőleg a közgazdászok által.380 A szabadalompárti álláspont képviselői általában nem vitatják, hogy a szabadalom intézménye is bizonyos változtatásokra, modernizálásra szorul. Alapvető nézetük azonban az, hogy a szabadalom intézménye változatlanul alkalmas arra, hogy a műszaki fejlődést, az innovációs folyamat különböző faktorainak hatékony ösztönzését biztosítsa. A negatív vagy szkeptikus nézetekkel szemben a gyakorlat pozitív tapasztalataira hivatkoznak. Felhívják a figyelmet arra, hogy „.... a szabadalmi intézmény... ösztönzőleg hat az ipar fejlődésére, mert méltányossága révén elősegíti termékeny gondolatok feltárását és megvalósulását, hiánya viszont esetleg jelentős találmányok eltitkolásához vezet, és módot ad a tisztességtelen verseny elburjánzására.. .”381 382 Újabban Jucker382 elemezte a szabadalom intézményével kapcsolatos pro és kontra érveket. Érdemes néhány megállapítását idézni: ,;— A szabadalom ideig (ti. határozott ideig, L. E.) tartó kizárólagos jogot biztosít ugyan, de nem egyeduralmat... — A szabadalmak információtartalmuk révén ösztönzőleg hatnak a kutatásra... hiánya viszont bénítólag. A kutatási „klíma” (képzett személyzet, felszerelés, anyagok) a viszonylag ritka eredményesség ellenében különben nem biztosítható ... — A gyakorlatbavétel elmulasztása kényszerengedélyhez vagy más megtorló intézkedéshez vezethet. —- A szabadalom az egyetlen eszköz, amely kisvállalatok számára versenyképességet biztosít. Svájcban például négy nagy gyógyszergyár mellett száz kis cég dolgozik. — A gyógyszerek szabadalmazásának tilalma pl. nem vezet a gyógyszerárak csökkenésére. Példa erre Olaszország, ahol nincs gyógyszerszabadalom, de a gyógyszerárak átlagosan 25%-kal nagyobbak, mint más európai országban. — Minél hatékonyabb a szabadalmi oltalom, annál nagyobb számban születnek hatásos új termékek. 1940 és 1967 között például az USA-ban 525, Svájcban, az NSZK-ban, Franciaországban és Japánban 121, Angliában és Kanadában 41, Dániában, Indiában és Magyarországon 14... új gyógyszert dolgoztak ki. 380 F. K. Beier: Die Bedeutung des Patentsystems für den technischen, wirtschaftlichen und sozialen Fortschritt, GRUR Int. 1979/5. 381 Somorjay, op. cit. (287. lj.) p. 2. A szabadalom-orientált állami kutatások előnyös tapasztalatait húzza alá G. J. Mossinghof (Zur Rolle des Patentrechts in der Forschungsförderungspolitik der USA, GRUR Int. 1985/3.) Az 1FO Konjunktúrakutató Intézet és az Európai Szabadalmi Hivatal 1985. évi közös felmérése során a bejelentők 45%-a tartotta fontosnak a szabadalmat beruházás-védelmi szempontból, 43%-a pedig licenciapolitikája megalapozására. Cf. K. H. Oppenländer: Incidences du systémedes brevets sur la propension de l’industrie á investir: une analyse empirique, Prop. ind. 1986/12. 382 E. Jucker: Patents Why?. Basel, 1972. id. Somorjay, op. cit. (287. lj.). 142
