Lontai Endre: Jogegységesítés a nemzetközi iparjogvédelem területén (Budapest, 1988)
IV. Aktuális tendenciák a nemzetközi iparjogvédelem területén
kategóriái között, elsősorban a találmányokkal (nem feledkezhetünk el arról, hogy a kutatási fázisok határai egyre jobban elmosódnak, az alap- és alkalmazott kutatás nemegyszer összeolvad vagy egy egységes kutatási folyamat lépcsőit jelenti376), lehetővé tesz bizonyos irányítási-tervezési módszereket. Az intézményes szabályozással kapcsolatos kedvező tapasztalatok hatottak közre abban is, hogy nemzetközi síkon is napirendre került a felfedezések hatékonyabb oltalmának kérdése. Erről tanúskodik a hivatkozott Genfi Egyezmény, s sajátos szerepe van a felfedezések oltalmának a KGST iparjogvédelmi integrációjában is. c) A találmányok oltalma 92. Ebben a pontban a találmányok hagyományos oltalmi formájával, a szabadalommal, továbbá a szerzői tanúsítványi oltalommal, a szabadalmi variánsokkal és a használati mintával összefüggő néhány kérdésre térek ki. A szabadalom 93. A találmányok legrégibb tradíciókkal rendelkező oltalmi formája a szabadalom, amely a feltalálónak (jogutódjának, munkáltatójának) a találmány feletti rendelkezésre időleges és kizárólagos jogi lehetőséget, jogi „monopóliumot” biztosít. A szabadalom intézményének létjogosultságát illetően számos elmélet született, így különösen a természetjogi alapozású tulajdoni elmélet, az ún. jutalomelmélet, az ösztönzési elmélet, a publikációs szerződés koncepcióját valló elmélet. Valamennyinek vannak védhető és vitatható, igazolt és kevésbé igazolt elemei, úgy tűnik, a leginkább megalapozott, a gyakorlat által is igazolt elmélet az ösztönzési elmélet, amely a szabadalmi oltalom és a tudományos-műszaki fejlődés pozitív korrelációjára épít.377 A szabadalom intézménye a történelmi fejlődés során természetesen csiszolódott, a gazdasági-társadalmi környezet változásaitól függően alakult hatékonysága, felhasználhatósága. Kétségtelenül változott a szerepe nevezetesen a monopolkapitalizmus, az intenzívebbé váló állami beavatkozás378 vagy éppen a szocialista gazdasági-társadalmi rend körülményei között. A szabadalmi oltalom létjogosultságát napjainkban is többen megkérdőjelezik, sokan beszélnek a szabadalmi rendszer eróziójáról, válságáról.379 A szabadalmi 316 F. K. Beier—J. Straus: Der Schutz wissenschaftlicher Forschungsergebnisse, Weinheim, 1982.; hasonlóan Plasseraud—Savignon, op. cit. pp. 125. et. seq. 377 Részletesen Bobrovszky, op. cit. (19. lj.) pp. 45. et. seq. 378 J. Adrian: Kapitalistisches Patentrecht als Instrument staatsmonopolistischer Wirtschaftsregulierung, N. 1981/7. 379 E. Jucker: A szabadalmi rendszer eróziója a fejlődő országokban, MtE Közleményei, 6. 141
